Blogger Kerekasztal - Avagy csajok egymás közt



Régóta dédelgetett álom és ötlet valósult meg ezzel a bejegyzéssel, ami remélhetőleg egy sorozat, egy hagyomány lesz a blogon. Több mint három éve írom ezt a blogot és ezalatt a három év alatt rengeteg más bloggert is megismertem, volt akit személyesen is. Sok mindent megtudhattam róluk és én is rengeteg dolgot megosztottam magamról itt. 
De vannak dolgok, amikről eddig nem esett szó. Amit talán ti is meg akartatok kérdezni, nem csak tőlem, hanem másoktól is.Ezért született meg ez az ötlet, hogy megismerjük egymást és beszélgessünk mindenféléről, őszintén, csajok egymás közt. Kérlek csatlakozz te is, ha időd engedi és van kedved válaszolj a kérdésekre, vagy akár csak egyre ami a legszimpibb. 

A beszélgetőpartnereim: Korinna, Ági, Timi és Szilvi.

Őket kértem fel az első Kerekasztalhoz, mert úgy gondolom, hogy nagyon különböző stílust képviselnek és épp ezért lesz izgalmas ez a beszélgetés. Mindegyikük csodálatos és tartalmas blogot visz és rendszeres olvasójuk vagyok. Ha nem ismertétek őket eddig, akkor nézzetek be hozzájuk mindenképp. :) 

Egy kis betekintés a "kulisszák mögé". A beszélgetésben 10 témánk azaz 10 kérdésünk lesz. Ebből hatot az első fordulóra én találtam ki. A lányok mindegyike 2-2 kérdést tehetett fel, amik közül 1-1 kérdést kisorsoltam és így kaptuk meg a bűvös számot. A maradék négy kérdés tovább öröklődik a következő fordulóba, ahol az én kérdésemmel együtt 5 lesz belőle, négy kérdést a jövendőbeli beszélgetőpartnerek tesznek majd fel (igazából 2 kérdést, de az egyik kerül csak be a másik, az azutáni beszélgetés kérdése lesz). Egy kérdést pedig az olvasók kérdései közül sorsolok majd ki. Remélem érthető volt a dolog, ha valaki esetleg elveszett volna középtájt, akkor kérdezzetek nyugodtan és megpróbálom újra elmagyarázni. :D 

Ebben a beszélgetésben a fő témák a saját blogos sztorijaink, avagy a kezdetek és nehézségek voltak, illetve beszélgettünk a régi énünkről, divatról, művészetről és persze a pasikról is. :P 

1. Mesélj a kezdetekről! Mikor és miért döntötted el, hogy blogot fogsz írni? Mi inspirált rá?   Ági:Idén januárban kezdtem el blogot írni, pedig már sokkal régebben vágytam rá. Elég régóta olvastam már blogokat, és hiába volt ott a lehetőség, hogy írhatok kommentet, kevésnek éreztem, mintha nem mondhatnék el mindent, amit szeretnék. Tavaly év végén azonban sikerült meggyőznöm magam és összeszednem a bátorságom, így januárban belekezdtem. Mivel elég képlékeny volt, hogy miről szeretnék írni, így igyekezem névválasztásnál olyat választani, ami kevésbé határozza meg a témát, így nyugodtan jöhetnek vegyesen, amiről csak kedvem támad írni. Szerencsére inspiráció mindig van, még nem sikerült kiüríteni a kis listámat, sőt, inkább egyre hosszabb. Mindig van nálam egy kis jegyzetfüzet, és ha eszembe jut valami, amiről szívesen írnék, akkor gyorsan feljegyzem, így nem felejtem el.  Korinna: Jövő héten lesz két és fél éves a blogom, és nagyjából két és fél évvel ezelőtt, az első poszt születése előtti pár napban döntöttem el, hogy belekezdek a blogírásba. Bevallom, előtte nem is igazán olvastam, vagy követtem más blogokat, számomra ez akkor egyfajta "menekülés" volt egy olyan online világba, ahol magamat adhatom, és hódolhatok az írás, és akkor még kezdetleges fotózási szenvedélyemnek. 
Timi: 
Nem ez az első blogom, több témában is próbálgattam már a szárnyaim. Kézzel készült ékszerek, könyvek, de még horror film is volt már blog téma nálam. Mindig az éppen aktuális kedvenc időtöltésemé a főszerep, ez jelenleg a körömfestés. A jelenlegit, kb 2,5 éve kezdtem el írni, amikor újra nagy kedvet kaptam a körömfestéshez. Az elsődleges szempont nálam mindig az, hogy kedvem leljem a blogban, és ezzel (esetleg) másokat is szórakoztassak.

Szilvi: 
2010-ben kezdtem el blogolni. Akkoriban még nem ragadott magával annyira a blogger világ, és csak azért csináltam blogot, mert szerettem volna valamilyen formában kiírni magamból a gondolataimat, melyet előzőleg egy közösségi portálon tettem meg. Egy kedves barátnőm javasolta, hogy indítsak inkább blogot. Jó pár évig csak magamnak írogattam, élveztem, hogy anélkül fejezhetem ki a gondolataimat, hogy bárki is górcső alá venne. Olyan volt számomra ez a Mesevilág, ahová a hétköznapok szürkesége elől menekülhettem. Egy hely, amit a személyiségemmel, fantáziámmal, élményeimmel, gondolataimmal tölthettem meg. Aztán 1-2 éve egyre több blogot kezdtem el nézni én magam is, mivel előtte kifejezetten passzív voltam. Írtam a kis bejegyzéseimet, de másokhoz nem nagyon néztem el. Aztán megtört a jég és elkezdtem nézelődni másfelé is, majd apránként megpróbálkoztam 1-1 hozzászólással is. Egyszer csak azt vettem észre, hogy hozzám is írnak az emberek. Egyre több kommentet kaptam, és ez arra inspirált, hogy még sokrétűbb, még kidolgozottabb bejegyzéseket írjak, amiben nem csak én, de mások is örömüket lelik. Persze az alap koncepció (miszerint igazi kutyulék vagyok és arról írok, ami érdekel és foglalkoztat) nem változott, de sok mindennel bővültem az olvasóim hatására, mint pl. sminkes, körmös bejegyzések, tesztek, a férjem humoros aranyköpései, stb.

Anna: 
Az első blogomat körülbelül 6 évvel ezelőtt kezdtem írni. Akkoriban angolul írtam. Sokan nem tudják rólam, hogy írok. Novellákat, blogos-regényeket, néha verseket is. Utána következett a magyar nyelvű blogolás, de még mindig történetírás szintjén. A Style&Beauty-t több mint három éve kezdtem el írni, mert mindig is érdekelt a divat, a sminkelés, főleg mert a családban van ruhatervező is én magam pedig rövid ideig modellkedtem is. Mindenféléről szerettem volna írni, amit én szeretek és ami szerintem hasznos lehet pár embernek aki idetéved. Így kezdődött az egész. 


2. Gondolkoztál-e már azon, hogy abbahagyod a blogolást, ha igen miért és mi miatt döntöttél a folytatás mellett? Ági:Nyáron diplomáztam, majd egy hónap múlva kezdtem el dolgozni. Ez azzal járt is, hogy új városba költöztem és egy kicsit lefárasztott a sok változás, berendezkedés. Úgy éreztem, hogy hiába szeretek a bloggal foglalkozni, nem fér bele az időmbe és akkor gondolkoztam rajta, hogy folytassam-e. Néhány hét elteltével éreztem, hogy hiányzik bár ez idő alatt is volt bejegyzés a blogon, de közel sem annyi, mint előtte. Közben kezdtem belerázódni az új helyzetbe és egyre inkább tudtam úgy beosztani az időmet, hogy ne kelljen lemondanom arról, ami kikapcsol.  Korinna:  Bevallom, igen, de szerintem ezen már sokan átestünk, akik több éve blogolunk. Egyrészt, mert nagy a nyomás, az Olvasók előbb-utóbb elvárásokkal lesznek feléd, akár a posztok gyakoriságát, vagy típusát tekintve, vagy mert hajtasz a magasabb nézettségre, és félsz, hogy különben feledésbe merülsz. Ezeket a dolgokat nekem is meg kellett tanulnom elengedni, azóta inkább ritkábban jelentkezem, de hiszem, hogy a szívvel-lélekkel közvetített minőségi munka meghozza a gyümölcsét. Az olvasói kommentekből pedig mindig rengeteg energiát tudok meríteni, ami folyamatosan arra ösztönöz, hogy még tovább szövögessem a blogoláshoz fűződő terveimet. :)  Timi: Hagytam már abba blogolást, vagyis inkább úgy mondanám, hogy új témában kezdtem új blogot, amikor más került a középpontba, amivel a szabadidőmet töltöttem. Egyelőre most jól érzem magam „ebben a blogban”, a témavilág kezd egyre színesebb lenni, és a körömlakkok mellett egyre több a gasztronómiai és a fotós poszt is. J Nem tartom kizártnak azt sem, hogy lesznek akár könyves, vagy filmes posztok is, ha ahhoz lesz kedvem.  Szilvi:
Nem gondoltam még ilyesmire, ugyanis nagyon szeretem csinálni és eddig zömében pozitív visszajelzéseket kaptam. Szerencsére az időbeosztásomat is meg tudom úgy csinálni, hogy a blogolás is kényelmesen beleférjen az életembe, így számomra még eszembe sem jutott ez a gondolat. 

Anna:
Igen, sokszor megfordult a fejemben, hogy abbahagyom. Egyrészt időhiány miatt, másrészt mert én egy eléggé zárkózott ember vagyok, aki igyekszik a maga kis világával foglalkozni és néha nagyon rosszul esett, amikor valaki belegázolt ebbe a kis világba és úgy tett mintha ismerne, tudna rólam bármit vagy joga lenne kérdőre vonni. Ilyenkor feltettem magamnak a kérdést: Kell ez nekem? Másrészt azt is kudarcként fogtam fel, amikor egy sokak által kért bejegyzésbe vagy témába időt öltem és mégsem kaptam rá visszajelzést. Ma már igyekszem visszatérni a gyökerekhez és csak azért írok, mert jól esik. Örülök minden egyes kommentárnak, de nem érzem úgy hogy felesleges lennék, ha épp nem ír senki vagy csak egy ember. A történetes-blogokat abbahagytam. Nem tudom, hogy örökre e, de úgy éreztem, hogy falra lapátolom a bordót. Egyrészt mert órák és órák mentek el az életemből részlegesen kidolgozott történetre, ahelyett hogy egy komoly precízen kidolgozott, kutatott és megírt könyvre áldoznám az időm. Most a munka, suli, család, barátok, házimunka és egyebek mellett már nincs energiám és kedvem történetes blogot írni. Inkább dolgozom a könyvemen. Aki ír, tudja, mekkora meló ez. Ha egyszer lesz időm többet írni, akkor lehet, hogy újra írok majd blogos regényeket is. De egyenlőre úgy érzem, hogy igenis kell nekem az a 6-7 óra alvás és nem működök már 3-4 órával. :D Ha tehetném állandóan csak írnék, de sajnos nem tehetem.  
   3. Ha visszatekintesz a 10 évvel ezelőtti énedre, milyennek látod magad? Mennyit változtál külsőleg, stílusban és belsőleg?
Ági: 
10 éve vállig erő, vörösre festett hajam volt. Rossz visszagondolni is rá, meg is küzdöttem vele rendesen, mire vissza tudtam térni az eredeti hajszínemhez. Természetesen ennyi idő alatt azért komolyabb lettem, komolyabb célokkal. Igazság szerint, akkor nem igazán hittem abban, hogy valaha elérem azt, ahol most tartok, viszont most úgy érzem, hogy ez még csak az út eleje.  Korinna:  Húú, 10 évvel ezelőttre visszatekintve egy riadt, zárkózott 18 éves leányzót látok, aki retteg a közelgő érettségitől, és a főiskolai felvételitől. Rengeteget változtam, de nem csak a 10 évvel ezelőtti, hanem akár a két-három évvel korábbi énemhez képest is, főleg belsőleg. Az öltözködési stílusom talán annyira sokat nem is változott, inkább azt mondanám, hogy egy kicsit finomodott, habár most újra fénykorát élik a Martens bakancsok. :D Azóta tudatosabban, és előrelátóbban, a saját testalkati adottságaimnak megfelelően igyekszem ruhákat válogatni. Belsőleg sokkal nyitottabb, határozottabb, és erősebb lettem, ma már nem lennék hajlandó annyi kompromisszumra, mint pár évvel ezelőtt.   Timi: 10 évvel ezelőtt 16 voltam, azóta rengeteg víz lefolyt a Dunán, elvégeztem a gimnáziumot, az egyetemet és most dolgozom. Természetesen változtam, talán az a legjobb szó rá, hogy szelídültem, az egyetem alatt például pink hajam is volt. Így 26 évesen igyekszem visszafogottabb lenni ha a megjelenésemről van szó. Nem tudnám magam elképzelni egy „kiskosztümös” állásban, de igyekszem magamhoz képest „felnőttesebben” öltözködni, és egyre kevesebbszer kerülnek elő a cuki cicás pólók, és többször a blézerek, valamint a csinosabb ruhák, vagy a magassarkú. Belsőleg szerintem mit sem változtam… Ugyanúgy imádok mindent a rózsaszín és cuki… :3  Szilvi: 10 évvel ezelőtt nagyon nehéz időszakon mentem át. Nálam is javában tombolt a tinédzser kori meg nem értettség, a kirekesztettség, illetve mindez nagyon sok családon belüli problémával volt vegyítve. Azon év első fele a belső küzdelmeimről szólt, a második fele viszont a feltámadásról. Nem véletlenül szeretem annyira a főnixeket, mint jelképet, mert a saját életem alakulását is ehhez a mitikus lényhez tudnám hasonlítani. Porrá égetett az élet, de hamvaimból feltámadtam és erősebb lettem, mint valaha. Nem szeretnék itt nagyon lelki fröcsbe átmenni, de a lényeg annyi, hogy egyik nap elhatároztam, nekem ebből elég volt - boldog, kiegyensúlyozott, vidám életet szeretnék élni. Elhatároztam, hogy másnap reggel új emberként kelek fel, és így is lett. Minden csak elhatározás kérdése. Persze külsőleg is sokat változtam, hiszen akkoriban az élet nehézségei ellen való lázadásomat, hm, finoman szólva is előnytelen ruhákkal próbáltam érzékeltetni. Slampos, sokszor fiús ruhákat hordtam, abból is feketét, hogy minél jobban elszigetelődjek, és próbáltam olyan külsőt kreálni magamnak, amivel minden érdeklődőt eltaszíthatok magamtól. Aztán a változás a külsőmre is hatással volt, megéreztem magamban a nőiesség iránti vágyat, és a topis, trampli ruhák után jöttek a nőiesebb darabok. Mivel a goth stílust képviselem, ezért annak megfelelően öltözködtem - hosszú, fekete szoknya, csipkés felsők, sok szép ékszer és bakancs, mindez erős, fekete sminkkel párosítva. A goth stílus mai napig is az életem része, de már sokkal visszafogottabban, elegánsabban képviselem. Nem aggatok magamra öt kiló csipkét és bársonyt, nem pingálom pandára a szememet, hanem igyekszem sötéten elegáns külsőt kölcsönözni magamnak, mert így érzem jól magam.  Anna: 10 éve 16 éves voltam. Derékig érő szőke hajam volt, állandóan underground hiphopot hallgattam, színjátszóztam és könyv-klubba jártam. Akkor kerültem át a magániskolába, ami picit több szabadságot jelentett mint az állami. Ennek ellenére jól tanultam, habár sokat csavarogtam és buliztam. Igazából próbáltam lefoglalni magam, hogy ne kelljen gondolkodnom. Sokkal összeszedetettebb és komolyabb vagyok. Már nem érzem magam kényelmetlenül a bőrömben, nem kell állandóan más színűre festenem a hajam. Régen mindig bő ruhákat, fiús rapper cuccokat hordtam, mert nem szerettem ha megbámulnak. Régen nem szerettem a bőrömben lenni vagy egyedül lenni, most már békében élek magammal és kifejezetten élvezem, ha magam lehetek. :D    4. Mi volt az első kozmetikai terméked amit magadnak vásároltál? Hogyan sminkeltél fiatalabb korodban? Voltak sminkbakijaid?
Ági:
Egy neon pink körömlakk volt az első kozmetikai termékem. Még általános iskolába jártam,mikor a zsebpénzemből vettem, ha jól emlékszem a 4. osztály utáni nyáron. Középiskolában kezdtem el sminkelgetni, de nagyon minimálisan, általában csak szemceruzát és szempillaspirált használtam. Azt hiszem ez elég is sminkbakinak. :D  Korinna:  Csak tippelni tudok, de mivel elég problémás volt a bőröm, valószínűleg egy korrektor, vagy alapozó volt az első ilyen termékem. :P Gimi alatt sokkal erősebben sminkeltem, szemfesték nélkül már rosszul éreztem magam, ma ilyen dolgokból már nem csinálok ügyet, inkább örülök, ha smink nélkül is vállalható a bőröm. Sminkbakijaim szerintem bőven voltak, például a zöld szememhez egyáltalán nem passzoló, felpacsmagolt kék szemfestékek. :D  Timi: Talán egy sötétkék rúzs lehetett még általános iskolában, mert az olyan menő volt… -.-’ Nálam a sminkelés manapság (és régebben is) egy szemceruzából és szempillaspirálból áll az esetek 95%-ában, azt talán nem lehet annyira elrontani. :D  Azt a kék rúzst leszámítva, szerintem más eget rengető bakim nem volt, arra meg az a mentségem, hogy MENŐ volt. :D  Szilvi: Hű, azt hiszem az első kozmetikai termékem egy tömény lilaszőlő illatú golyós szájfény volt dugig csillámokkal. Akkoriban ez nagy divat volt, imádtam a gelly illatát is és naphosszat mázoltam vele magam :D A sminkelési szokásaim is elég borzasztónak mondhatók, mivel imádtam erős, fekete kontúrt húzni a szemem köré és alvadt vér színű rúzst kenni a számra suliban is. Túlzásokba estem és nem voltam elég kifinomult sminkelés terén. A legnagyobb problémát mégis a szemöldököm jelentette, ugyanis gyárilag nagyon kevés szemöldököm van, ami van az is szőke, szóval semmi nem látszik belőle. A feketére festett hajamhoz ez pláne nem ment, úgyhogy rajzolgattam magamnak. Azt hiszem a legnagyobb sminkes bakikat a szemöldököm rajzolásával értem el, szörnyűek voltak :D Szerencsére azóta kitetováltattam és most már meg vagyok vele elégedve.   Anna: Az a bizonyos pink-zöld tubusos Maybelline spirál volt az első kozmetikai termék amit magamnak vettem. :D Fiatalabb koromban elég színesen sminkeltem, kb. mint Nicki Minaj. Szerintem ez mindent elárul. Sminkbaki? Szörnyű tusvonal és borzasztó szemöldök. :D     5. Mennyire befolyásolnak az éppen aktuális trendek, ha öltözködésről, ruha vásárlásról van szó? Szoktál a divatmagazinokból inspirálódni, akár egész szetteket "lemásolni"?  Ági: Magazinokat ritkán veszek az utóbbi években, nagyon meguntam, hogy én fizessek azért, hogy reklámokat nézegessek, viszont vannak különböző inspirációs oldalak, ahonnan nagyon jó ötleteket lehet meríteni. Természetesen valamennyire figyelemmel kísérem, hogy mik az aktuális trendek, de nem érzem úgy, hogy már rohanni is kell érte a boltba. Ha nem tetszik egy irányzat akkor nem fogok olyan ruhát venni csak azért mert divatos, sokkal fontosabbnak tartom, hogy jól érezzem magam a ruháimban.  Korinna: Régen rengeteget inspirálódtam divatmagazinokból, mára ezt már felváltották a divatblogok. Teljes szetteket sosem másoltam, másolok le, inkább kiválasztom azokat a darabokat, amik közel állnak hozzám, és úgy érzem, beilleszthetőek a meglévő ruhatáramba. Bevallom, egyre kevésbé hatnak rám a trendek, ma már nem vennék fel egy számomra előnytelen színű, vagy fazonú felsőt. Viszont mivel általában több irányzat közül is válogathatunk, mindig megtalálom azt, ami közel áll a stílusomhoz. :)  Timi: Nem vagyok egy minden áron trend követő fajta, de  persze az „alap dolgokban” követem a divatot.  A szinte szezononként változó „divat cuccokból” csak olyat csempészek be a ruhatáramba, ami  nagyon megtetszik, jól áll és fél év múlva sem érzem majd cikinek felvenni… Csak azért nem erőltetek magamra valamit, mert éppen ez a divat, így például gumicsizmán sincs, egyszerűen nem sikerül vele megbarátkoznom. Ugyanakkor azokat a dolgokat is igyekszem kerülni, amik bár tetszenek és éppen divatosak is, de nem passzolnak az alakomhoz. Ilyenek például az over sized felsők. Hiába tetszenek a magas vékony lányokon, nekem borzalmasan állnak. Nem igazán szoktam divat magazinokból szetteket ellesni, a legutóbb például szabályosan rosszul volt 1-1 összeállítástól, amit csajos magazinban láttam. :/  Szilvi: Egyáltalán nem befolyásolnak. Nem vagyok az a fajta ember, aki követi a divatot, saját stílusom van, amit mindig őszintén felvállalok és boldogan viselem is. Persze néha van olyan aktuális trend, ami nekem is tetszik, de ez ritkán van, és hogy őszinte legyek igyekszem is kikerülni a divat-dolgokat. Szeretek egyedi lenni, ezért nem örülnék annak, ha egy ruhadarabom szembe jönne velem az utcán. Egyedien öltözködöm, a saját egyéniségemhez megfelelően, és ez tökéletesen megfelel számomra.   Anna: Úgy gondolom, hogy teljesen reális mértékben befolyásolnak. Nem kezdenék el trapéz farmert hordani holnapról, ha az lenne a divat és a csőfarmer ciki lenne. Követem a trendeket, de nem vakon. Csak azt viselem, ami az én stílusom és ami nekem jól áll. Magazinokat már nem nagyon veszek, inkább csak a kuponok miatt és egyébként sem nagyon szoktam bennük olyan komplett szetteket találni, amiket teljesen lemásolnék. :D Nincs konkrét stílusom. Ha ahhoz van kedvem akkor bakancsot és kockás szoknyát veszek fel bőrkabáttal, egy másik nap meg magassarkút és ceruzaszoknyát.     6. Milyen tulajdonságok vonzóak számodra az ellenkező nemben? Van ideálod?
Ági: 
Úgy érzem, hogy már jó pár éve megtaláltam az ideálom a Párom személyében. Bármiről tudunk beszélgetni, de nagyon jól lehet Vele hülyéskedni is. Mielőtt találkoztunk, mindig azt mondtam, hogy magas, barna hajú és zöld szemű lesz a Párom és így is lett. :)   Korinna: Szeretem, ha egy férfi határozott, intelligens, vicces, és nálam a sötét haj, sötét szem páros a nyerő. :)   Timi: Legyen jó humora és értse is a tréfát, legyen megértő és türelmes (amikor már fél órája ugyanazt az egy felsőt próbálom, és ötödjére veszem el és teszem vissza a polcra, vagy amikor már egy órája festem a körmöm, mert harmadjára sem tetszik a végeredmény), legyen gondoskodó (amikor az éjszaka közepén ápolni kell, mert „kicsit megfáradtam” a kolléganőimmel való bulizás hevében), és egyéb ilyen apróságok. A  páromban ez szerencsére mind meg is van… Úgyhogy nagyon szerencsésnek mondhatom magam. J Külsőre ideállom nem különösebben van, a lényeg, hogy valami megfogjon benne, lehet ez a szeme, a szája, a mosolya…  Szilvi: 
Tulajdonságok terén nálam a legfontosabb a humor. Ha a partneremmel nem tudok jókat nevetni, halott dologról van szó. Ezen kívül szeretem, ha egy férfi érzelmes, de nem érzelgős. Kedvelem, ha művelt és kicsit titokzatos, nem tárja fel magát bárki előtt. Nagyon fontosnak tartom, hogy gyöngéd és kedves legyen, rendelkezzen gondoskodó ösztönökkel és hűséges legyen. Igazság szerint csak azt várom el a partneremtől, amit én magam is nyújtani tudok neki - se többet, se kevesebbet. Szeretem, ha hasonló erkölcsi értékrenddel rendelkezik, mint én, és az sem baj, ha hozzám hasonlóan kissé régimódi. Fontos számomra az udvariasság és a figyelmeség is, és legnagyobb szerencsémre ezek a tulajdonságok mind megtalálhatóak a férjemben :)

Anna: 
A legfontosabb számomra mindenképpen a humor. Ha egy pasi meg tud nevettetni, akkor nálam az már fél siker. Külsőre a sötét hajú, sötét szemű pasik tetszenek legjobban, mint amilyen a párom is. Szeretem ha nagyjából egyezik az ízlésünk filmben és zenében is, e tekintetben is szerencsés vagyok, mert Gergővel szinte mindenből ugyanazt szeretjük. Nekem fontos az is, hogy ne legyen unalmas egy pasi, szeressen kirándulni, programokat csinálni és ne a tv, kocsik és a videójáték legyen a fő hobbija. :D


7. Szerinted mik egy nő legvonzóbb tulajdonságai külsőleg és belsőleg? Másképp fogalmazva: Mi teszi a nőt nővé?
Ági:
Szerintem ez pont annyira összetett, mint ahány helyen helyt kell állnia egy nőnek, azonban a legfontosabb szerintem az önbizalom, hogy tudja magáról, hogy túl tud lépni az akadályokon.   Korinna:  A kisugárzás, ha érezni rajta, hogy egyensúlyban van magával, és a világgal, a külső tulajdonságok szerintem ebben az esetben teljesen lényegtelenek. Belső tulajdonságok közül a szerénységet emelném ki, legyen bármilyen szép egy nő, sose viselkedjen úgy, mint aki ezt tudja magáról.   Timi: 
Szerintem a nőt az teszi nővé, hogy megtalálja a megfelelő egyensúlyt a határozottság, magabiztosság és a törékenység, gyengédség,(valamint a többi szélsőség) között. Tudja mikor melyik oldalát vegye elő egy adott szituációban, és jól érzi magát a bőrében. Legyen rajta magas sarkú csinos ruhával, vagy egy egyszerű sportcipő farmerra és pólóval érezze ugyanúgy nőnek magát, és akkor a környezete is ezt fogja érezni remélhetőleg.

Szilvi: 
Ez egy nagyon összetett kérdés és nehéz is lesz rá röviden válaszolni. Először talán a belső tulajdonságokkal kezdeném. Mindenek előtt egy nőnek legyen tartása, méltósága. Ha ezen két dologgal nem rendelkezünk, akkor nagyon könnyen lehúzhat minket az élet, márpedig egy nő mindig feszegett fejjel járjon a világban. Egészséges keretek között a büszkeséget is alap dolognak tartom, ami jó hatással lehet a női jellemre (ami erényes tulajdonságunk, arra igenis legyünk büszkék!). Fontosnak tartom, hogy egy nőben legyen finomság, kedvesség, elegancia és játékosság is, hiszen a nagyon merev, hűvös személyiségek felé nehezebben nyitnak az emberek. És ami a legfontosabb - egy nő minden körülmények között legyen nőies. Mindezt érzékeltesse járásával, tartásával, kellemes viselkedésével és természetes bájával. A külső már egy sokkal nehezebben megfogható dolog, hiszen ahány nő, annyiféle adottság létezik. Nem hiszem, hogy mondhatnék olyasmit, miszerint a szőkék, vagy a barnák, esetleg a vörösek, vagy feketék az igazán nőiesek, vagy a teltebbek, esetleg a soványabbak. A külső a belső tulajdonságaink kivetülése, tehát ha belül is nőies, csinos, vonzó nőnek érezzük magunkat, akkor ez kihat a külsőnkre is. Viszont elmondhatom magamról, hogy mindenek fölött a hosszú hajat tartom a legnőiesebb külső tulajdonságnak egy nőben. Ehhez jöhet egy szép, preciz smink, egy finom illatú parfüm, néhány ékszer és egy kényelmesen nőies lábbeli, és máris magabiztosabban hagyom el az otthonomat :)  Anna: Szerintem a nő legfontosabb tulajdonsága a tartása és a kisugárzása. Ez az ami a viselkedésében és a külsejében is megnyilatkozik. Szerintem fontos a kedvesség és a jó modor is. Egy nő nem káromkodjon. Külsőleg mindenképpen az ápoltság és a természetes szépség kiemelése az amit én nagyra tartok egy nőben. Amikor nem elfedni és megváltoztatni akar, hanem kiemelni és hangsúlyozni.  
8. Ki az az irodalmi vagy történelmi nő alak, aki szerinted napjainkban is érdekes jelenség lenne? Te saját magadat melyik irodalmi vagy történelmi korba és helyszínbe tudnád leginkább beilleszteni-elképzelni?
Ági: Én nem mennék egyik korba sem, örülök, hogy ebbe a korba születtem, mert így azzal foglalkozhatom, amit szeretek. Történelmi/irodalmi alakot nem tudnék kiemelni, aki biztos most is érdekes jelenség lenne, mert úgy gondolom, hogy abban, hogy Ők ismertek lettek valami miatt, ahhoz nem csak a személyiségük kellett, hanem az Őt körülvevő társadalom és események is.
Korinna:
Ez nehéz kérdés, szívesen visszamennék a kosztümös időkbe, amikor még más tulajdonságok számítottak értéknek, mint manapság, viszont az is igaz, hogy képtelen lennék megelégedni pusztán a háziasszonyi teendőkkel. :PHa kicsit csalhatok az irodalmi vagy történelmi alakkal, akkor akik szerintem ma is érdekes jelenségek lennének: Audrey Hepburn, Coco Chanel, Diana hercegnő.  Timi: 
Bevallom őszintén nem nagyon voltak az irodalmi és történelmi tanulmányaim során női alakok, akik ennyire megfogtak volna, de ha választani kell, akkor a nemrég Bécsben, a Schönbrunni kastélyban tett kirándulásunkból inspirálódva Mária Terézia szerintem igen érdekes jelenség lenne napjainkban is, és kíváncsi lennék rá hogy állná meg a helyét ebben a korban… Magamat nem igazán tudnám más korban elképzelni, bár szívesen laknék egy szép nagy kastélyban. 

Szilvi: 
A legkedvesebb irodalmi nőalakom Jane Austen Elisabeth Bennett-je. Azért kedvelem őt annyira, mert nem egy éterien tökéletes személyiség, hiszen hajlamos előre ítélkezni mások felett anélkül, hogy igazán ismerné őket. Ugyanakkor kifinomult, elegáns, rendkívül jó humorú és kissé csipkelődő is, ami még szimpatikusabbá teszi a figuráját, mert olyan kifinomult eleganciával tud szurkálódni, hogy senki nem állhatja meg mosolygás nélkül. Ha a mai világban létezne, nagyon szívesen találkoznék és beszélgetnék vele. Rajta kívül pedig meg kell említenem még egy irodalmi nőalakot, akit szintén példaértékűnek és kivételes karakternek tartok, ez pedig nem más, mint Anne Shirley az Anne könyvek főszereplője. Azért kedvelem őt is annyira, mert nagyon könnyű azonosulni vele. A külseje miatt önértékelési problémái vannak, holott a környezetében nem egy szereplő kifejezetten bájosnak találja, ugyanakkor büszke és önérzetes teremtés, aki nem tűri, hogy megalázzák. Mindig segít a rászorulókon és kedves, önfeláldozó, jótét jelleme az egész könyvsorozat alatt közel állt hozzám. Ezekből adódik, hogy én főleg ebbe a két történelmi korszakba csöppennék vissza - Elisabeth Bennett 19. századi Angliájába, vagy esetleg a kora 1900-as évekbe :)  Anna: A legkedvesebb irodalmi nőalakom Scarlett O'Hara, de nagyon szeretem Jane Austin nőalakjait is, szitne mindegyikkel érzek magamban hasonlóságot. Ha történelmi kort kell választanom, akkor a 20-as 30-as évek világa vonz. Előző életemben tuti egy flapper girl vagy maffiózófeleség voltam. :D  


9. Mely művészeti ágakat érzed közel magadhoz? Van olyan művészi önkifejezési forma, amit jelenleg is örömmel csinálsz?

Ági: Az általános iskolai éveim alatt társas táncoltam, ami mostanában nagyon hiányzik, hiszen nagyszerű mozgás és kikapcsolódás. Ezen kívül, mindig szívesen rajzoltam(mióta meg tudtam fogni a ceruzát) és festettem.   Korinna: Imádok fotózni, hiszen egy-egy ilyen emlékkép rögtön az akkori érzéseket is feleleveníti bennem.   Timi:  Szeretek mindenfélét kreatívkodni, körmöt festeni, ékszereket, dekorációt készíteni, fotózni, sütni-főzni. Mikor mihez van éppen kedvem.   Szilvi:  
Mindig is nagyon közel álltak hozzám a művészetek. Előbb tanultam meg énekelni és rajzolni, mint beszélni, később pedig az irodalom vált a legfőbb szenvedélyemmé. Igazi könyvmoly voltam, faltam a könyveket, mai napig is imádok olvasni. Ebből következik az, hogy szeretek írni - verseket, novellákat, regényeket, meséket. Az éneklés is nagy szerepet játszik az életemben. 4 évig jártam a középiskolám színjátszó körébe, ahol a színészkedés mellett énekeltünk is, mivel főleg musicaleket adtunk elő. Emiatt magánénekre is jártam, hogy tovább képezzem a hangi adottságaimat, de ma már csak saját magam örömére énekelgetek. Ezen kívül imádok hímezni, keresztszemeseket és gobelineket készítek. A zenéléshez tartozik még az is, hogy kiskoromban zenei általánosba jártam és megtanultam a kötelező furulya mellett hegedűlni is. Ezt 4 év után abbahagytam, de ma már nagyon bánom. Manapság viszont teljes mértékig a tánc teszi ki a mindennapjaimat, ugyanis beleszerettem a törzsi fúziós hastáncba. Ezt 8 éve művelem és folyamatosan próbálom tovább képezni magam benne. És habár az utolsó egy kicsit kakukktojás, de a sminkelés művészetét is kiemelném, ugyanis ez is gyerekkorom óta elkísér. Nagyon szeretek sminkelni, és igyekszem minél jobban, precizebben művelni, mert ezt is egyfajta önkifejezési formának tartom. 
 
Anna: 
Engem minden művészeti ág nagyon érdekel. Imádom a festészetet, a zenét, az építészetet, a színházat, a filmeket és persze az irodalmat is. Az írás a mindenem, ha írok, akkor vagyok leginkább önmagam. 


10. Ha választhatnál egy luxus kozmetikai terméket, amire nagyon vágysz, esetleg jókat hallottál róla, melyik lenne az? Ági: Nem igazán vannak olyan termékek ebben az árkategóriában, amire nagyon vágynék, talán azért is, mert tudatosan próbálom távol tartani magam tőlük, viszont a Naked 3 palettát szívesen kipróbálnám, mert nagyon sok jót olvasni róla és a színei is csodásak. Ezen kívül a Sigma és a Zoeva ecsetekkel is tennék egy próbát.  Korinna:   Nemrég egy külföldi bloggernél hallottam először az Erno Lászlo termékekről. Az ékezetek hiánya nem elírás, a magyar bőrgyógyász alapította márka ma már amerikai, és sajnos meglehetősen magas áron vásárolhatóak meg a termékei. :( 
Timi: 
Meglepő módon körömlakkra esne a választásom… Egyszer kipróbálnám vajon mit tud egy Chanel lakk, és vajon miért kerül annyiba, amennyi… De biztos nem vennék  saját magamnak ilyen drága lakkot.   Szilvi:  
Azt hiszem az Yves Saint Laurent Rouge Volupte csodaszép rúzsaira esik a választásom - olyan gyönyörű a csomagolása, teljesen oda vagyok érte, bármelyik árnyalatot elfogadnám abból a termékcsaládból :) Olyan elegáns és kifinomult, biztos remek érzés lehet viselni. 
 
Anna: 
Nagyon szeretnék egy Naked2 vagy Naked3 palettát és a Dior szemhéjfestékek is nagyon tetszenek. A Nars-tól is komplett kis listám van. :D A Hakuhodo ecsetbe is bele vagyok szerelmesedve. :) 
 
 
Remélem szórakoztatónak és érdekesnek találtátok ezt a bejegyzést. :) Nagyon-nagyon köszönöm a négy lánynak, hogy csatlakoztak ehhez a projekthez és remélem máskor is meginvitálhatom majd őket egy kis csevejre. ;) 
 
Most pedig ti következtek! ;)  

 
  

Megjegyzések

  1. Ez ötletes nagyon, izgi volt olvasni! :) Várom a többit is :)))

    VálaszTörlés
  2. Ó, de bőszavúak voltatok, Lányok, ezt már szeretem! ;)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon köszönöm Anna a meghívást, nagyon vártam már a többiek válaszait és olyan jó volt olvasni. :) Remélem, tudunk még így társalogni, sőt egyszer össze tudunk hozni egy kávé mellett beszélgetést is. :)

    VálaszTörlés
  4. Jó ötlet, öröm olvasni! :)

    VálaszTörlés
  5. Na persze ki szövegel a legtöbbet? Naná, hogy én :D Bocsánat, legközelebb rövidebbre fogom a dolgot :P Egyébként tényleg nagyon jó volt olvasni a többiek válaszait, elég vegyes lett a felhozatal, de ez benne a jó. Még mindig szuper kezdeményezésnek tartom és nagyon megtisztel, hogy engem is meghívtál ide ^^ (már megint sokat írtam... :D)

    VálaszTörlés
  6. Nagyon jó bejegyzés lett, imádtam olvasni :-)

    VálaszTörlés
  7. Nagyon tetszik ez a kezdeményezés végre valami értelmes dolog a beauty blogok világában! Le a kalappal!

    VálaszTörlés
  8. Nekem is tetszett.:) Szuper ötlet, várom a folytatást: )

    VálaszTörlés
  9. Jó volt olvasni a soraitokat, szuper ötlet. :) Mindenképp folytassátok! :)

    VálaszTörlés
  10. Csatlakozom az előttem szólókhoz: nagyon jó volt olvasni a válaszaitokat lányok és ez egy szuper ötlet volt :) Én is várom már a folytatást :)

    VálaszTörlés
  11. Na pont ilyesmi dolgok érdekeltek volna engem is, hogy milyen a bloggerinák élete, hogy indult náluk a blogolás, személyes dolgok... Érdekes, de nagyon jó volt olvasni!
    Anna az instagramos képeid alapján megpróbáltalak elképzelni szőke,hosszú hajjal underground hiphopot hallgatva. Hát mit mondjak, elmosolyodtam... :D

    VálaszTörlés
  12. Nagyon tetszett a bejegyzés, és a kezdeményezés is, szerintem szuper ötlet volt!

    VálaszTörlés
  13. Szuper ötlet :) örömmel olvastam el a bejegyzés , nagyon tetszik:)

    VálaszTörlés
  14. ez de jó volt!! Már várom a következőt :)

    VálaszTörlés
  15. Itt is köszönöm a meghívást! :) Érdekes volt olvasni a többiek válaszát is. :) Nyugi Megaera, az én válaszaim kb háromszor olyan hosszúak voltak először, mint ami itt van. :D Minimum kétszer, ha nem háromszor fogalmaztam át őket némelyiket. :D
    A legnehezebb kérdés számomra a történelmi / irodalmi női alak volt, egyszerűen semmi nem jutott eszembe. Most bezzeg egyből jött az ihlet! Naná, hogy Agatha Christiet látnám szívesen napjainkban is, vagy Miss Marplet. Kíváncsi lennék a mai kor környezetében milyen rejtélyeket oldana meg az öreglány. :)

    VálaszTörlés
  16. Haha, a legjobbak Szilvi kilométer hosszú válaszai voltak:D
    Fúú de amúgy kisregényt tudnék írni a 7. kérdésről (Mi teszi a nőt nővé?). A való életben és a magyar blogokon szinte nulla embert ismerek, aki osztja a véleményemet... és ez egy kicsit elszomorít, nem azért, mert mások véleményét eredendően rossznak tartom, hanem mert jó lenne valakivel megvitatni.
    Szerintem maga a kérdésfeltevés is hibás (azt félretéve hogy a tautológia miatt akár logical fallacy-ként az egészet el lehetne felejteni, ennyire azért nem vagyok szőrszálhasogató) - de szerintem azért nagyjából erről van szó. Mármint, ha te azt mondod, hogy nő vagy, akkor nő vagy, nem érdekes, ha utálod a romantikát, a divatot, rövid a hajad, disznóól a szobád, vagy akár férfinak születtél.
    Szerencsére nem úgy volt feltéve a kérdés (örök hála érte), de az őrületbe tudnak kergetni a "milyen az igazi nő" típusú dolgok. Én nem tudok és nem akarok mit kezdeni a "tradicionális nő-szereppel". (Itt most lehetne írni külön arról is, hogy mit gondolok, tulajdonképpen milyen pozitív ill. negatív közösségalkotó hatásai vannak bizonyos tradicionális szerepköröknek stb stb) És ha belegondolok, az én fejemben az "ideális férfi" és az "ideális nő" ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik. Van egy "ideális ember"-ről alkotott elképzelésem, valószínűleg ez is kicsit különbözik a normától, de az most lényegtelen. Soha nem jut eszembe olyasmi, hogy mitől lehetnék "jobb nő", mert szerintem ez egy értelmetlen probléma. Az, hogy mitől lehetnék jobb ember, az igen, mielőtt valaki pszichopatikus hajlamokat feltételezne:D
    Fuh, na ha idáig valaki végigolvasta, és még nem utál, akkor köszönöm.

    tl;dr Ha valaki feminista a szó igazi, és nem populárisan rosszul interpretált értelmében és szereti a divatot, beszélgessen velem a divatról, szociális konvenciókról, a kapitalizmusról és a vélt vagy valós hipokratizmusról:(

    U.i. amúgy, mint írtam, tényleg jó kérdés volt! Önző módon kiírhattam magamból a véleményemet szegény blogodon, ahelyett, hogy az enyémre írnék egy 2000+ szavas esszét, szóval köszi:)

    VálaszTörlés
  17. Eddig nem ismertem a másik 3 lány blogját, de a válaszaikat olvasva konstatáltam, hogy mindegyikük valóban nagyon érdekes és valóban teljesen más. (már amennyit így első benyomás-egy két poszt olvasása során tapasztaltam)
    Nagyon nagyon jó ötletnek tartom és szerintem mindenki nagyon szívesen olvasna még ilyet a jövőben!

    VálaszTörlés
  18. Jajjj nagyon örülök, hogy mindenkinek tetszik a kezdeményezés. :) Nagyon-nagyon köszönöm, hogy ennyien időt szakítottatok arra, hogy elolvassátok és írjatok. :) Nagyon jól esik. :)

    @Ami, én imádom a hosszú kommentárokat, a tiédet külön öröm volt olvasni. :)

    VálaszTörlés
  19. Jó volt olvasni, tetszik ezt a kezdeményezés! :)

    VálaszTörlés
  20. Jaj, de megnéznék Rólad hosszú szőke hajas képet!!! Nagyon tetszik ez a kezdeményezés, és jó volt olvasni a válaszaitokat :-)

    VálaszTörlés
  21. Nagyon jó kis ötlet! :) Jó volt olvasni a válaszokat, tetszettek a kérdések :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szia Kedves Olvasó! :) Nagyon köszönöm előre is, ha megtisztelsz a véleményed-hozzászólásod leírásával. Kérlek, ha a mondandó, negatív tartalmú, azt a többi olvasó érdekében kulturált stílusban fejezd ki. De legyen pozitív vagy negatív kritika, köszönöm, hogy szántál rám néhány percet az idődből! Gyere máskor is! ;)