Weekend Inspiration

Valahogy az évek során a Mindenszentek is rossz irányba kezdett haladni, csakúgy mint a karácsony. Ahogy akkor csak az számít, hogy kinek a házán mennyi égősor van, ki milyen tévét és Iphone-t vett, a Mindenszentek is lassan csak arról szól, hogy melyik síron van nagyobb csokor és több gyertya. Emberek, akik az év többi napján a temető közelébe sem mennek, még egy szál virágot sem visznek a sírokra. Most szinte beborítják őket virággal és óriási angyalkás, indákkal díszített csicsás gyertyatartókkal, hogy aztán másnap még egyet rátegyenek, mert Pityipalkó sírjára a Mirimari többet rakott. A temetőkben szinte divatbemutatót tartanak főleg a fiatalok és majdnem rosszul lettem, amikor megláttam, hogy egy zsenge korú leányka csimpánz grimaszolva próbál selfie-t lőni a rokona sírja előtt. Vajon hányan állnak meg egy-egy sír előtt emléket felidézve? Hányan gondolják: "Hiányzol. Bár itt lennél most is!" Ki az, aki azért gyújtja meg a gyertyát, mert tisztelegni, emlékezni akar és nem azért mert muszáj, ez a szokás és mit szólnak mások? Ahogyan nem csak karácsonykor kellene szeretni egymást, kedvesnek lenni másokkal és nem csak Valentin napkor kellene figyelmesnek lenni a párunkkal, úgy a halottainkat is az év minden napján tisztelni kellene. Nem virággal, vagy gyertyával, hanem emlékekkel, emlékezéssel, a régi történetek elmesélésével, vagy akár néhány könnycseppel a régi fotók fölött. Talán könnyebb elfojtani, nem gondolni rá, a szőnyeg alá söpörni. Én is igyekszem nem gondolni arra, hogy idén egyel több sír előtt kell megállnom. A hétköznapokban, a rohanó világunkban, sajnos nincs idő és nincs mód elmerengni ezeken. De a léleknek könnyebb ha legalább egyszer egy évben hagyjuk, hogy az ezek az érzések felszínre törjenek és nem csak robotként, gépiesen gyújtjuk az gyertyákat és mormoljuk az imádságot. A Mindenszentek és a Halottak napja azoknak az ünnepe, akik már nincsenek köztünk. Értük kellene meggyújtanunk a gyertyákat, de a lángjuknál mi magunk, a mi lelkünk kell, hogy picit megmelegedjen és gyógyuljon. 


A február mellett a legkevésbé szeretett hónap a számomra, de idén is igyekszem jóban lenni vele. :D


Az a kabát! Az a kabááát! *.*


Ez valami csodás!


Tökéletes smink az év bármely napjára. :)


Szívesen lennék ennek a gyűjteménynek a gazdája. :D


Lily Collins egyszerűen lenyűgözően festett ebben az Elie Saab ruhában.


Whao! Ez aztán a házikó. :D


Csini!


Kívánságlistás paletta. :P


Gyönyörű ez a berendezés és ez a sok fény. :)


OMG! *.*


Fincsi zabkása sok friss gyümölccsel és juharsziruppal... vagyis a tökéletes hétvégi reggeli. :P


Haha... :D Ki nézte meg tegnap? Énénén! :D


Szépséges. 


Remélem mindenkinek kellemesen telik a hétvégéje. :) Ma este 6-kor nézzetek vissza a blogra, mert egy igazán különleges projekt indul útjára. ;) 


Melyik a kedvenc képetek? :)

Megjegyzések

  1. Az első pillanattól kezdve ismerem és figyelem a blogot. Mégis az elmúlt (szomorú, de talán több mint) 1 évben nem nagyon kommenteltem. Általában telefonról a metrón ülve, két óra közt a szünetben, vagy csak lefekvés előtt még gyorsan felpillantok: van-e valami újdonság. Foghatja az ember időhiányra, meg minden kutya fülére, de valljuk be őszintén, ez csak lustaságtól, nemtörődömségtől függ. *mocskosulszégyenlimagát*
    Elolvastam a befezetőt (mindig ezek a kedvenceim a képválogatások előtt) és ismét megsirattál. Úgy, ahogy csak te tudsz, úgy, ahogy régen a többi írásoddal. Szeretem, ahogy belecsempészed egy "egyszerű beautyblogba" (értsétek hogy értem) azt a csodát, amit birtokolsz. Az írás csodáját! Nincs Január, meg szilveszter, de az én újévi fogadalmam most az, hogy mindig írok ezentúl itt is. (vagyis próbálkozom! :D)
    puszi R.

    VálaszTörlés
  2. "Csokor-divatbemutató" a sírokon? Hát ezzel szerencsére én még nem szembesültem, de ahogy bemutatod a jelenséget, simán el tudom képzelni. Alapvetően egyet értek azzal, amit írtál, pl. ne csak egy Valentin-napon legyünk kedvesek a párunkkal stb. Én ezzel a temetős témával is úgy vagyok. Aki fontosnak tartja vagy jól esik a lelkének, járjon rendszeresen, ne csak egy éveben egyszer. Én bevallom, nem szeretek temetőbe járni, arra, aki hiányzik, arra gondolok máskor is, nem csak, amikor a naptár azt mondja. És azt is gondolom, hogy nem kell ahhoz odamennem egy sírhelyhez, hogy gondolhassak az illetőre. (Mi van azokkal, akiknek pl. nincs is sírjuk vagy egy messzi országban van?)Rám ezért is furán néznek, pedig a lelkek kapcsolódásához szerintem pont nem kell a fizikai kapcsolat...

    VálaszTörlés
  3. Karolina kommentjét végigolvasva megerősíteném ezt a mondatot: nem kell odamenni a sírhelyhez,hogy gondolhassak az illetőre. A mi elhunytjaink Erdélyben, 300 km-rel arrébb vannak eltemetve, és most nem tudtunk elmenni, de itthon emlékezünk rájuk.
    Ezzel a "divatolással,versenyzéssel" eddig még nem találkoztam, bár nem tudom... lehet,hogy ez változott tavaly óta, de nem gondolnám. Erdélyben, vagyis a mi kis falunkban azért visszafogottabban 'kezelik' ezt.

    Ma indul a titkos projekt? Úú,már nagyon várom,olyan kíváncsi vagyok mi lehet! :D

    VálaszTörlés
  4. Hm, nekem elhunyt rokonaim csak vidéken vannak, és mivel Budapesten lakom, nyilván nem tudok sokszor kimenni a sírokhoz, így hát ilyenkor is nyilván kimegyünk... Ez egy jó alkalom rá. Együtt szoktunk menni a nagyapámmal, de bevallom, valójában csak a nagymamám sírjához megyek tényeg azért, mert hiányzik, a többihez csak azért, hogy elkísérjem anyukámat & a nagyapámat - alig ismertem azokat az embereket, és tényleg nulla érzelmi kötődésem volt hozzájuk, szóval miért kéne úgy tennem, mintha érdekelne? Kimegyek, de nem igazán az irántuk érzett tisztelet miatt, inkább anyukám & nagypapám miatt.
    A selfiezős lányra nem tudok mit mondani... egy creepy sötétebb tónusú photoshootot egy temetőben tudnék értékelni, hát itt nyilván nem erről van szó.
    Viszont a "csokorszépségverseny" nem a fiatalok találmánya, nagyon nem. Nekem az idős rokonaim, akik azt se tudják, mi a Valentin-nap, ilyenkor bőven ezen drámáznak - nézd xy milyen szar virágot hozott ki/milyen drága virágot vett, melyik mécses a nagyobb és kié van előrébb, nehogy valaki másnak a vázájába rakd a virágot stb stb. Számomra az egész eléggé szürreális.

    VálaszTörlés
  5. annyira jól meg tudod ragadni a dolgok lényegét, a lelki oldalát - ebben is hasonlóak vagyunk, de hát ezen már meg sem lepődünk ugye :P Imádom ezeket a leírásokat a bejegyzéseid elején, nagyon szépen kérlek, sose szüntesd meg őket! Már azokért imádok ide jönni hozzád, aztán még a szuper képek is mellé, tökéletes :) Egyébként nekem a nagypapáim hunytak el a családból, de sajnos egyiküket sem ismertem, így annyira nem is szívszorító számomra ez az ünnep. Persze gondolom később, mikor elveszítek a szeretteim közül valakit már én is más szemmel fogok nézni a temetőkben izzó apró lámpásokra. Most egyelőre csodálom a meghittségét, a fények látványát és próbálom átérezni milyen érzés lehet átélni ezt az ünnepet. A képek pedig megint csodásak, a lakberendezéses képek és az Elie Saab ruha a kedvencem ^^

    VálaszTörlés
  6. Én is ezt érzem ezekkel a "kinevezett" napokkal kapcsolatban. Nekünk most úgy alakult, hogy nem tudunk hazamenni, de mi minden alkalommal szoktunk menni amikor hazajutunk és itthon is rendszeresen szoktunk beszélni azokról a szeretteinkről, akik már nem lehetnek velünk. ♥
    Jaj, már izgulok. ;)

    VálaszTörlés
  7. Versengés minden téren van, nemcsak Mindenszentekkor.
    Mivel messze laktunk nagyszüleimtől, nem rázott meg a haláluk és a messze lévő sírokhoz sem szoktam kimenni. Már sok éve csak a férjem halottaihoz megyünk ki, de őket életükben sem ismertem. Úgyhogy nekem ez nem ünnep és emlékezésből is kevés jut erre a napra. Persze tudom, más ilyenkor sírt mos, díszít és órákat áll a sír mellett, aminek megint nem látom értelmét. Mindig mondogatom, hogy rám sem kell kiskert, hamvasszanak, szórjanak szét és gond letudva. Ha emlékezni akarnak, tegyenek ki egy képet rólam.

    VálaszTörlés
  8. Az a ruha!Istenem, de szép! A mani, a smink és a rózsaszín kabát!!!!Imádom! (miért nem találok szép rózsaszín hosszú ujjú pólót????)

    VálaszTörlés
  9. Szerencsére mifelénk még csak egy-két giccs jelent meg a sírokon, de én is ledöbbentem...

    A válogatásból most is a smink és a köröm, valamint az utolsó kép a kedvencem, de azt a házikót is elfogadnám :-D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szia Kedves Olvasó! :) Nagyon köszönöm előre is, ha megtisztelsz a véleményed-hozzászólásod leírásával. Kérlek, ha a mondandó, negatív tartalmú, azt a többi olvasó érdekében kulturált stílusban fejezd ki. De legyen pozitív vagy negatív kritika, köszönöm, hogy szántál rám néhány percet az idődből! Gyere máskor is! ;)