Szeretek adni. Figyelmesnek lenni. Nem csak karácsonykor, egész évben. Így neveltek, ezt láttam az anyukámtól, a nagyszüleimtől. Emlékszem első osztályban mindenki éneklős Barbie babát szeretett volna. Én inkább távirányítós autót és legó helikoptert. De azért megkaptam az éneklő Steffi Barbie-t is. Nem voltam soha az a nagyon babázós típus, de akkoriban délutánonként gyakran összejártunk a lány osztálytársakkal. Mindenki hozta az új kedvenc babáját, a babaruhákat, Annamari a rózsaszín Barbie autót, amibe mindenki bele akarta ültetni a babáját.
Az egyik lánynak csak egy régi kopott Barbie babája volt és nem voltak szép ruhái sem. Megengedtem neki, hogy játsszon A Steffi babával. Figyeltem, ahogy fésüli a hosszú hajat, féltő gonddal belefekteti a babaágyba és betakarja.
Odaadtam neki a Barbie-t. Sírtam és nem értettem, hogy miért sírok és ő is sírt. Akkor is sírt, amikor aznap este átjött hozzánk, mert az szülei visszaküldték a Barbie-val. Azt hitték elvette tőlem. Anyu megértette, hogy mi történt. Nem szidott meg, és megvigasztalta a kislányt, hazaküldte a babával és felhívta a szüleit. Nekem az a baba csak egy játék volt, ami valószínűleg tavaszra egy doboz alján végezte volna a megunt kacatok között. De tudom, hogy így jó helyre került és megbecsülték. Tudom, mert évekkel később, amikor a házit vittem át annak a kislánynak, a baba ott volt még mindig makulátlanul, megfésülve a a lány kartonpapír babaházában.
Nem tudom miért írtam le nektek ezeket. Talán az is közrejátszott benne, hogy az elmúlt két hétben több üzenetet, kérdést és emailt is kaptam, hogy miért nem csinálok nyereményjátkot a blogon. Valaki azt is megkérdezte: Miért írod ki, hogy kommentáljunk, ha nem is lesz játék. Pont ezért. Mert nem akarom, hogy olyan nyerje, aki csak a játék miatt ír. Nem akarom, hogy emiatt iratkozzanak fel. Lesz majd játék, de most minden második blogon van. Én meg akarlak lepni titeket. És igen, számítani fog, hogy ki az aki játék nélkül is itt volt és ki az aki csak amiatt jött. Mert azt szeretném, hogy ez az ajándék is jó helyre kerüljön majd. ;) Remélem megértitek.
Álomszép. :) Bár azt hiszem New York minden évszakban az. De nem panaszkodom, tényleg nem.Én is gyönyörű helyen lakom. Csak azért lehetne már hó itt. :P
Ez... ❤
Whao!
Brutálisan gyönyörű ez a smink. :)
Tavaly a H&M-ben volt ilyen (vagy pont ez) a bakancs. Majdnem megvettem, de aztán lebeszéltem magam róla. Sajnos. :D
Szépséges ez a mani!
Nagyon tetszik ez a szett. :)
Áfonyás palacsinta! :P Mondjuk nekem bármi jöhet, ami áfonyás. :D
Imádok a téli tájban utazni vagy sétálni. :)
Ki ne örülne, ha ez lenne a fa alatt? :P
Álomház. :)
Az egyik kedvenc karácsonyi illatom. :)
Csodás érzés ilyenkor pihepuha meleg sálba burkolózni. :)
Imádom ezt a manit. Olyan egyszerű és elegánsan letisztult. :)
Csodaszép ez a smink. Hétköznapra, vagy akár ünnepre egy merész rúzzsal. ;)
Cuki *.*
Hangulatos :)
Lila!!!! Szilvi, mit szólsz? :P Kell nekünk? :D
Whao!
"Én ilyenkor" - Pusheen :D
Nagyonakarooom! *.*
Cobb sali... imádom! :) Szeretnétek majd receptet? :)
Szépséges ez a fa. :)
Szilveszterre? :P
Oh! *.*
Annyira szépek, én sajnálnám megenni őket. :D
Jajjj! :D
Szép Hetet Lányok! :)
Bírjátok még a karácsonyi rohanást-készülődést? :) Melyik a kedvenc képetek? :)
És az emberek még mindig meg tudnak lepni! :D
VálaszTörlés:/
New York <3 szerelem
VálaszTörlésÉn egyszer csináltam nyereményjátékot és nem fogok többet előreláthatólag. Bár emiatt az olvasóim száma sem nő. A legtöbben ezért feliratkoznak és ha vége el is tűnnek. Sokszor úgy érzem magamat szórakoztatom :)
Nem is értem, hogy valaki hogy veszi a bátorságot és azért írjon, hogy mi az, hogy nincs játék. Ez már a legalja azt hiszem :)
elég sz.r hetem van, de ez a nyereményjáték kovetelés most feldobta a napomat :D ez akkor pofátlanság, hogy már nevetséges
VálaszTörlésÉn nem sajnálnám megenni a macaronokat...:D
VálaszTörlésAz a bakancs elég király, persze feketében jobban tetszene. Az a fura, hogy most is vannak ilyen cuccok, másfajta csizma + táska, szerintem tök ugyanebből az anyagból.
Milyen vicces kedvű emberkék vannak...
VálaszTörléssosem jutna eszembe ilyeneket írni.. atya világ.
Egyébként az 1. és 9. kép a kedvencem :)!
Pofám szakad. Nem értem egyesek, hogy veszik a bátorságot. Vajon milyen lelkiviláguk lehet?!
VálaszTörlésHűha, az a halványrózsaszín sál és a hozzá illő manikűr teljesen elbűvült. A nyereményjáték vadászok is az életünk részei, mit van mit tenni... egy nap talán ők is egy színesebb-teltebb érzelmi síkra lépnek majd... talán...
VálaszTörlésJaj, a cica <3
VálaszTörlésAzért én sosem tudom megérteni az ilyet, hogy írnak azért, hogy legyen játék. Én terveztem, hogy lesz játék nálam, de a kis blogomnak nagy dolog lesz a január, így aktuálisabbnak érzem majd akkor. ;)
Nem semmi, hogy így számo kérik rajtad a játékokat :) Én úgy vagyok vele, hogy ha valami tetszik, akkor azért fogok hozzászólni, nem azért, mert ingyen cuccra vágyom. Te döntöd el, mikor indítasz játékot és milyen feltételekkel, senki nem kényszerítheti ki belőled.
VálaszTörlésNa de a képekről: az első smink brutálisan szép, a bakancsot elfogadnám, és a havas manikűrt viselném is, ha tudnék ilyet csinálni. A lila ecsetkészlet meg naná, hogy kell nekünk, ez nem is kérdés :D Ja, és érdekelne a cobb saláta receptje, mert a Julie és Julia óta birizgálja a fantáziámat. Ja, és a kék ruha, omáj..
Nagyon jó képek! :)
VálaszTörlésÉn sem szeretem az olyasfajta nyereményjátékokat, amik szimplán csak a számok növekedéséért mennek. AMúgy ez durva, ha már rád írnak emiatt :D
Én csináltam egy nyereményjátékot, őszintén szólva nem is hittem volna, hogy jelentkeznek, ugyanis szimplán képeslap volt a nyeremény. Mondjuk Szentpétervárról küldöm őket, természetesen nagyon szépek, kis gyöngybetűimmel megírva. Örültem, hogy sokan jelentkeztek, ők tényleg olvasnak (hiszen egy kérdésre kellett válaszolniuk a bloggal kapcsolatban) :)
Tegnap lefekveskor egy bizonyos eset miatt azt gondoltam, hihetetlen milyenek tudnak lenni az emberek.
VálaszTörlésEz ma sem lesz máskepp.
Nem magyarázkodom, pedig szerintem rólam is ezt gondolják páran.
Második smink, kék manikűr, havas tájak, álom házzal. Ma macskuszról pedig leszedném a ruhát. Szerencsecsomag.
Nekem a süti tetszik :)
VálaszTörlésMár szinte rosszul szoktam érezni magam, hogy nem jelentkezek nyereményjátékra, mert szeretik a bloggerek, ha minél többen részt vesznek rajta. De tényleg egyetlen egyszer fordult elő, hogy tényleg akartam valamit, amiért játszani lehetett.
Azóta vagy megveszem, ami kell, azonnal, vagy nem kell, akkor meg miért játsszak? Szóval engem nem zavar, hogy nincs nyereményjáték :)
Gyönyörű a kék hosszú ruha!! Szeretnék havat decemberben, hogy olyan gyönyörű legyen a táj , mint a fotókon... Eszter
VálaszTörlésHát igen, igazán eshetne egy kis hó :-) Olyan hangulatos lenne *.* Az a világos sál nagyon megragadott, meg persze a fények, meg a manikűrök :-D
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésEngem megkönnyezett a történeted! Ebben az évszakban elgondolkoznak az emberek 1-2 dolgon, s ha cselekszenek, sajnos nem csak pozitív irányba teszik azt. De hidd el, én állandó olvasóid leszek, hiszen nagyon jó dolgokat/bejegyzéseket írsz! Nem tucattémák, a képeidet imádom, s szeretem, hogy a személyiséged áttükröződik az írásaidon! :)
VálaszTörlésKöszönöm Lányok! :) <3
VálaszTörlés@Diána, nagyon aranyos vagy. :) Köszönöm, hogy írtál. :) <3
Kissé megkésve, de én erre csak azt tudom mondani, hogy nekem személy szerint minden bejegyzésed ajándék, mert feldobja a napomat, jobb kedvem lesz tőle és esetenként elgondolkodtat. Nekem ez sokkal fontosabb, mint a tárgyiasított dolgok. Kapni jó, persze, de nem úgy hogy felszólítom erre a másikat. Elképesztő... Virág
VálaszTörlésNagyon jó ez a történet bár minden ember ilyen lenne.A fehérrel díszített fa a házzal együtt jöhetne:)Am én nagyon kedvelem a blogod párszor megkönnyeztettél van hogy megosolyogtatsz.A képek nagyon jók.Szerintem nem is annyira a nyeremények tárgyak miatt játszanak hanem a móka miatt.Viszont az csúnya hogy követelik.Csilla
VálaszTörlésKöszönöm, hogy ennyien írtatok! :) <3
VálaszTörlésJaj NYC! Kár, hogy augusztusban szemernyi esély sincs rá, hogy így lássam a CP-t! :(
VálaszTörlésA sztoriért az elején, meg az egész gondolatért pedig hatalmas ölelés és pacsi!