Add el magad - Avagy a kreativítás halála a bloggerek között/Vajon van e értelme?


 Figyelem, ez nem két mondat lesz. Ha valaki hozzá kíván szólni, akkor alaposan olvassa el és ne csak egy bekezdés alapján nyilvánítson véleményt!

 Amikor több mint három éve elkezdtem írni ezt a blogot, semmilyen tervem nem volt vele, inkább csak a saját szórakoztatásomra írtam. Mert szeretem a divatot, a sminkelést, szeretek róla beszélgetni és szívesen megismertem volna hasonló érdeklődésű embereket. 

Aztán lassanként elkezdtek szállingózni az olvasók és nagyon-nagyon sok kedves embert megismertem, illetve én magam is rengeteg blogra feliratkoztam. A beauty és fashion blogger társadalom akkoriban még viszonylag kicsi volt hazai viszonylatokban mérve. 

Akkor is voltak olyanok, akiket felkerestek cégek. Voltak akik szuper manikat csináltak és outfit fotókat, voltak akik sminkeltek. A blogok sokszínűsége, a bloggerek egyedisége igazán színessé tette ezt a közösséget. Volt aki csak sminkeket fotózott és tesztelt, néha egy-egy TAG is előfordult, más könyvekről és receptekről is írt, néhányan pedig divattal is foglalkoztak. 

Aztán a youtube-nak hála és annak, hogy a cégek lehetőséget láttak a bloggerekben, mint reklámfelület, hirtelen mindenki blogger akart lenni. Az is aki ecsetet azelőtt sosem fogott a kezébe, vagy épp a körmét sem tudta rendesen kifesteni. 

De azért mindenki szeretett volna részese lenni, a rendszernek. A fejlődés persze mindig jó dolog én is rengeteget tanultam, mióta részt veszek a beauty blogok életében. De úgy érzem, hogy azelőtt, akik ebbe belevágtak, nem terv nélkül, vagy elgondolás nélkül kezdték el, hanem mert már korábban is foglalkoztak ezzel, ha csak elméleti szinten akkor is. Egyedi ötleteik, elképzeléseik voltak. Akkoriban 1-1 fotóról meg lehetett mondani, hogy kihez tartozik, mert annyira tükrözte az illető személyiségét stílusát. 

Én sosem akartam nagy blogot. Csak egy pici közösséget, ahol van pár ember, akik leírják a véleményüket azzal kapcsolatban amit itt alkotok. Legyen az negatív és pozitív. A mai nap nem moderálom a kommentárokat sem, pedig eléggé sok negatív élmény ért már. Többször feltörték a blogot, trollkodtak, beszólogattak, még olyan is volt, aki a saját profiljáról szépet és jót írt, aztán név nélkül beszólt. (IP cím) 

Azt tudnunk-tudnotok kell, hogy itt, nálunk sosem lehet majd megélni csak a blogolásból. Akik olyan szerencsések, hogy benne vannak a "körben", rengeteget dolgoznak. Rendezvényekre járni, teszteket írni és fotózni, képet szerkeszteni, bejegyzést írni sok időt elvesz az ember életéből. Komoly elhivatottság kell hozzá. Főleg, ha az ember napi szinten posztol és úgy, hogy tudja, nem fog holnap egy nagy doboz ingyen cucc érkezni és nem mehet el ilyen-olyen rendezvényre sem. 

Vidékiként szerintem jelentős hátrányban vagyok a fővárosikkal szemben. Igen, kaptam már meghívást rendezvényre, de a munka, suli, magánélet mellett nehéz ezt megoldani, így akkor is vissza kellett utasítanom a meghívást. A blogger shopping partik és a spontán találkozók is kiesnek így nálam.

Nekem nem is annyira a rendezvények számítanak, inkább az, hogy szívesebben töltenék több időt a blogger lányokkal. Amikor sikerült elmennem a találkozóra az szuper élmény volt, nagyon jó volt megismerni mindenkit, leírhatatlan érzés, ha olyan emberekkel kerül össze az ember akikkel hasonló az érdeklődése, akiknek ha azt mondja highlighter vagy tart, vagy swatch-akkor nem néznek rá úgy, mintha klingonul beszélne. :D

Amit itt a blogon csinálok, azt azért csinálom, mert szeretem. Vannak ötleteim, terveim. Szeretek segíteni másoknak, jó érzés, ha visszajelzést kapok róla, hogy igen, ez tetszik, ez hasznos volt. Lehet, hogy az örök exhibicionista tör ki belőlem, gyerekként-tiniként is szerettem írni, szórakoztatni másokat, táncoltam és színjátszóztam.

De ahogy egy színésznek sem esik jól egy üres nézőtér előtt játszani, úgy nekem is nagyon fáj, ha nap-nap után senki sem ír még csak annyit se, hogy búúú egy-egy bejezéshez. Nekem az is nagyon-nagyon nagy öröm ha 1, 2 vagy 3 ember ír csak, ha annál többen, akkor már olyan vagyok, mint egy kisgyerek, ha meglátja a karácsonyfa alatti ajándékokat.

De mostanában csak azt látom, hogy az egyes bejegyzések megtekintése minden alakommal 100 fölött van, viszont van, hogy egyetlen egy ember sem ír. Nem várok kisregényt, de könyörgöm, gondolkodó emberek vagytok, Ha megnézitek, csak van róla véleményetek. Ha nem tetszik meg lehet mondani. 

Tudom, hogy nincs mindig idő rá, nekem sincs időm minden nap végigzongorázni a blogokat és mindenhova írni, de ha valakinek szeretem az oldalát és a munkásságát, azért igyekszem kifejezni neki. Tisztelem a többiek munkáját, épp azért mert én magam is ezt csinálom. Ha nem tetszik valami, mindig megmondom azt is. Tudom emiatt sokan nem szeretnek. De ez van. Nem vagyok egy nyalizós ember és nem kenyerem az álszentség. 

Nem is kérem, hogy most kezdjetek el mentegetőzni, hogy ezért nem meg azért nem írtatok. Akik ezt tennék, pont azok az olvasók, akik részt vesznek a blog életében. Sosem kérném tőlük számon, hogy miért nem írtak egy hétig. Persze, ha valaki huzamosabb ideig elmarad, gyakran aggódom miatta. Volt már hogy írtam is illetőnek, hogy minden rendben van e. De ez azért van, mert van pár olyan ember, akik olyan régóta itt vannak, hogy egyszerűen közel érzem őket magamhoz és nagyjából azt is tudom, hogy kinek mi fog tetszeni. Piros szereti a hímzett holmikat és a vidéki házakat, Szilvi pedig a lila sminkeket, stb. És ez azért van, mert figyelek rátok, elolvasom a kommentárokat. Csak azért nem írok vissza mindenkinek, mert az én blogom még a régi fajtából van, ahol nincs opció az egyéni válaszadásra. 

De a lényeg az, hogy nagyon-nagyon elszomorít, ha azt látom, csak magamnak írok,vagy épp senki sem veszi a fáradságot, hogy legalább annyit írjon: Tetszik. 

Nyilván vannak időszakok, amikor többen írnak, általában akkor ha előtte szólok, hogy játék lesz. Nálam gyakran van játék a kommentálóknak, vagy épp gyakran plusz esélynek számít az, ha valaki rendszeresen véleményt nyilvánít a blogon. Már tudom, hogy kik azok, akik mindig ilyenkor bukkannak fel. Nem állítom, hogy nem lesz több ilyen játék, mert igenis van legalább 3 ember, akik maguktól is írnak és úgy érzem, nekik meg kell köszönnöm, hogy időt szánnak rám. De azt sem akarom, hogy valaki csak érdekből, jutalomért tegye meg. 

Ezután a meglehetősen hosszú bevezető után szeretnék a mondanom lényegére térni. De előtte leszögezném, hogy nem az irigység beszél belőlem és tényleg senkit nem akarok megbántani. Azzal kapcsolatosak a meglátásaim, amit már korábban is boncolgattam. A blogger társadalom szerintem nagyon felhígult. Az emberek akik manapság blogot vezetnek és sok köztük a sikeres blog, egyszerűen mindenféle egyediséget nélkülözve, egymást utánozva ontják magukból a bejegyzéseket. 

A fotók megszólalásig hasonlítanak. Felülről fotózva, belógó virágcsokorral, vagy épp pár szál virág a háttérben. Szőrmén fotózva, Ikea cserépben, Ikea tálban fotózva. Ha egy lakkot felkapnak, mindenki arról ír. Ha a cégek kiküldenek valamit, akkor 4-5 napig ugyanaz a parfüm szerepel minden blogon. 

Ugyanazok a TAG-ek, ugyanazok a bejegyzések. Ugyanolyan pózban pózolnak az outfit fotókon. (Lépés közben, lenézve, mosolyog, vagy épp a hajába túr). Virágcsokor a táskában, vagy kézben... 

Ha felkapnak egy újdonságot, vagy márkát, vagy terméket, akkor mindenki arra van rákattanva. Legyen az Ikea váza, Color Tatto vagy YC tart. Mindenki macaront eszik és Starbucks poharat fényképez instagramra.

Mindenki ugyanabba az étterembe megy, persze kaját fotóz onnét, vagy épp pupusast csinál, mert most az a menő.


 Nem mondom, hogy ez baj lenne, velemi s előfordult már, hogy kipróbáltam valamit, amit láttam egy blogon, vagy épp egy olyan bejegyzés-cikk típust írtam, ami sok más blogon is szerepelt. Nem ebben látom a problémát. 
Nyilván mindig van egy első, egy valaki aki kitalálja a dolgot. Milyen jól mutatna, ha a tesztelésre váró terméket egy Ikea tálon fotóznám le. Szuper, tényleg jól néz ki. X mennyiségű ember ezt látja, ebből X mennyiségű ember blogger. Vannak köztük, akik ezt példának veszek. Aha, igen, hm... ő így csinálta, jé milyen jól néz ki, én is kipróbálom. Ez eddig ok. Aztán jön a következő lépés. Aha, hm... neki mennyi rendszeres olvasója van. Ráadásul tesztelésre kapta a terméket. Ezt én is kipróbálom, hátha én is kapok...

Nem azt állítom, hogy mindenki azért blogol, hogy ingyen cuccokat kapjon. De ha valaki egy picit élesebb szemű ezt úgyis kiszúrja. Akinél minden bejegyzés végén kuponkód van, vagy épp "a terméket tesztelésre kaptam, de ez nem befolyásolta a véleményemet" - szöveg. Aki szinte csak pr szövegeket másol be vagy minden 2. bejegyzése rendezvényes beszámoló. 
A nagy eltűnő-visszatérők, akik rejtélyes módon mindig az új szortimentek megjelenésekor aktiválják magukat. 

Engem is megkerestek már cégek és volt, hogy elfogadtam felkérést, de az esetek nagyobbik részében nemet mondtam. Hogy miért? Mert nem fogok nektek körömnyomdalemezről írni, amikor nem nyomdázok. Nem akarom elvenni a lehetőséget olyantól, aki nyomdás manikat csinál. Ő sokkal hitelesebben tud írni róla. Hívtak már meg szépségversenyes rendezvényre, de nemet mondtam, mert ez a világ nagyon távol áll tőlem. Ajánlottak fel hajnövesztő terméket, de könyörgöm. :D Épp most vágtam 10 centit a hajamból és még így is derékig ér. 
Egyszerűen nem fogadok el valamit, mert ingyen van, ha úgy érzem nem nekem való termék. 

Én elhiszem, hogy vérszemet lehet kapni, ugyanúgy ahogy a vásárlásnál. A legutóbb én is teljesen megkattantam, amikor minden blogon és minden 2. fb állapotban amit bloggerek posztoltak a csodás új PP lakkokról áradoztak. Korábban sosem érdekeltek a lakkok olyan szinten, hogy 1000Ft-nál többet adjak ki értük. És ekkor valami kattant bennem és komolyan elgondolkoztam rajta, hogy rendelek egy PP lakkot, mert mindenkinek van és erről írnak és mindenki ezekhez kommentál, az én szegény kis Fashion Art bejegyzésemhez meg senkit nem írt. 

És elszégyelltem magam. Mert arra gondoltam, hogy szanálom a bejegyzéseket és nem lesz több Fashion Art, meg nem lesz idén Trend mustra mert túl nagy meló és úgysem ír hozzá senki. 

Egyszerűen ezt teszi a nyomás. Mindenki olyan bejegyzést akar írni, amihez rengeteg kommentár érkezik. Ne tagadd le te sem, kedves bloggertársnőm, aki ezt olvasod. Te is átgondolod, hogy írj e erről, érdekli e majd az olvasókat. 

És igen nagyon elveszi az ember kedvét, ha valamin keményen dolgozik, órákat áldoz rá és alig 1-2 ember képes írni pár szót, közben meg 200-nál is többen nézik meg a bejegyzést egyetlen nap alatt. Nálam is volt olyan, hogy egyszerűen félbe hagytam sorozatot a blogon, mert úgy éreztem csak magamnak írom.

Próbáltatok már polyvore-on szettet készíteni? Én elég gyorsan dolgozom, de egy szett elkészítése nekem is kb. 20-30 perc. Képzeld ezt el mondjuk 20 divattrenddel. Kiválogatni, összerakni, méretezni. Nevenként rákeresni, hogy kockás cipő, kabát. Hetek munkája. És akkor ott ülsz a kész bejegyzéssel és SENKI nem ír, egy átkozott szót sem. 

 A másik blogger meg lement pár képet Pinterestről, hogy nesztek, itt vannak az új trendek és 10-20 ember veri magát földhöz, hogy mekkora fashionista istenkirály és megváltotta az életünket.

Vagy épp semmi de semmi érzéke nincs hozzá. Kirakja a kifutós képet egy modellről, majd aláírja kb. így: "Idén télen divat lesz a kabát." Jó esetben ideit rak ki, de épp két napja láttam egy illetőnél hogy az őszi-téli trendes bejegyzésében évekkel ezelőtti képek szerepeltek és a mostani NYFW fotói ami ugye már a tavaszi-nyári kollekció.

És ilyenkor valami eltörik bennem. Nem vagyok divatguru, nem is akarok az lenni, de érdekel. És tudom, hogy másokat is. Piros is szeretne csinos lenni, és mindig mosolyogva olvasom, ha azon gondolkodik az aktuális trendekből mi az ami a szekrényében van, mert talpraesett csaj. 

De kérlek titeket gondoljatok bele, hogy egy saját összeállítású szett elkészítése és egy Pinterestről lementett kép kiposztolása között mekkora különbség van. Én nem azt mondom, hogy ahhoz ne írjatok. De ha mérlegre tesszük a kettőt, akkor szerintem a saját készítésű szett sokkal nagyobb munka. 

Azt a képet kiteszi még 100 másik blogger. De azt a szettet ÉN készítettem, ÉN álmodtam meg, ÉN dolgoztam vele. Ha nem tetszik, ok. Nem tetszhet mindenkinek minden. 

Morbid példa de egy ismerős gyerekével sétálsz és megdicsérik, hogy milyen aranyos. Megköszönöd. De ha a saját gyerekedet dicsérik meg az egészen más érzés, nem? 

Megtehetném, hogy csak olyan bejegyzéseket írnék, amikről tudom, hogy úgyis írtok hozzá. Haul, smink, teszt, trendkiadás bemutatása, körmös kihívás, manikűr, Yankee Candle, néha 1-1 népszerű TAG vagy karácsonykor valami Pinterestről lenézett DIY vagy recept. Mehetnék biztosra. 

De akkor mi különböztetné meg az én blogom a másétól. A tiédtől, az övétől. Valószínűleg semmi. Helyette, ha van egy-két szabad órám akkor agyalok, hogy hú de jó lenne egy ősz-sorozat megint, vagy mi lenne, ha felkérnék pár blogger lányt és csinálnánk egy virtuális kerekasztal beszélgetést különféle témákról. 

De most komolyan? Tényleg jobb lenne szerintetek a blogom, ha én is ugyanazokat a fotókat csinálnám mint a többiek? Írjak én is PP lakkról? Tényleg ezt kell nektek? 

Itt most nem a taktikázásról van szó, hogy hogyan érjem el, hogy a márkák felfigyeljenek rám és sok ingyen cuccot kapjak. Ez engem nem érdekel. Ha felkeresnek és tetszik az ajánlat, nyilván igent mondok. Ha valaki mindig naprakész módon akar beszámolni az újdonságokról, azt nehéz anyagilag finanszírozni, ezért is jó a tesztelési lehetőség.

De ebből a szempontból nagyon-nagyon rossz irányba haladunk szerintem. Az utóbbi pár hónapban megfigyeltem (vagy figyeltük ez a téma épp pár napja merült fel köztem és egy másik blogger között, remélem nem veszi zokon ha ezt leírom, bár a nevét fedje homály :D) hogy vannak olyanok, akik már addig elmennek, hogy ők maguk, keresik fel a márkákat, cégeket, stb. Ezzel még nem lenne semmi baj. Ha érdekel egy márka miért ne lehetne felvenni vele a kapcsolatot, bemutatni, írni róla. 
De egészen más amikor valaki felajánlja magát nekik. 

Ha valaki itt most magára ismer, szeretném ismét leszögezni, hogy nem bántásnak szánom a dolgokat, nem az irigység beszél belőlem. Mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy meddig megy el, milyen vastag a bőre, stb. 

Itt most nem 1, nem kettő, nem 3 blogról van szó. És van köztük olyan akit egyébként, imádok és szeretek és nagyra becsülöm. De amikor állandóan mást nem lát az ember mint: interjút készítettem XY márkával, bemutatom XY márkát, felhívom a figyelmeteket XY márkára. Interjú, interjú... 

És mind tudjuk, hogy az interjú mit jelent? Nem Angelina Jolie hívja fel a Glamour-t hogy te figyelj, csinálj már velem egy interjút. Fordítva.

De ebben az esetben nem az interjúvolt kapja a "fizetséget". A beauty és divat blogok nagyon jó reklámfelületek. Azért, hogy írnak 1-1 márkáról, termékről általában ellenszolgáltatást kapnak. Kedvezményt, tesztelni való terméket, stb. 

De vajon mennyire lehet hiteles az a blogger aki saját maga házal a márkáknál, felajánlva a szolgálatait. Komolyan elhiszitek, hogy utána, amilyen terméket ezért kap, arról őszinte véleményt fog írni? Mert nekem kétségeim vannak. Ha valaki megteszi, akkor le a kalappal, de legyünk reálisak. 

Sokszor még azok is kicsit finomítják a véleményüket, akiket a cég keres meg. És ha ez még fordítva van! 

Most nagyon csúnya dolgot fogok mondani, de ez az én véleményem. Ez nem különb annál, mint amikor a prosti leinti az autóst az út szélén és felajánlja magát. A prosti sem mondja utána, hogy öregem, de szar voltál. 

Ha valaki magára ismert, remélem nem lesz belőle sértődés. Én csak a véleményemet mondtam el.

Igen, biztosan rossz érzés ha valaki hónapok esetleg évek óta blogol és még senki sem kereste meg tesztelési lehetőséggel. Más meg egy hónap után felkerül a cégek térképére. 

De nem hiszem, hogy ez a megoldás. Az olvasókkal szemben sem fair. És azt hiszem, ha engem zavar, akkor mást is.




Nem volt könnyű mindezt leírni és már napok óta érlelődött bennem. Lehet, hogy kicsit a keserűség is beszél belőlem, mert egyre kevesebben írnak a blogra, holott mindig igyekszem változatos, tartalmas, igényes bejegyzéseket hozni nektek.

A másik témával kapcsolatban, csak a véleményemet írtam le. Mindenkinek magánügye, hogy miért blogol. De szerintem az mindannyiunk ügye, hogy a bloggereket ne olcsó, megvásárolható reklámfelületnek tekintsék, vagy épp online teleshop előadó-árusoknak akik ledugják a nyugdíjasok torkának a derékmelegítőt, mi meg a gyanútlan olvasó torkán a lakkot, a spirált, tartot, a Starbucks és Ikai fílinget és társait. 

Legyen bennetek annyi tartás, hogy nem adjátok el magatokat pár tégely arckrémért, meg egy marék lakkért. Merjetek egyediek, kreatívak, szókimondók, ötletesek lenni. Ne egymást utánozzátok. És a legfontosabb: legyetek őszinték egymással mindig, minden körülmények között. Csak így tarthatunk össze szerintem, csak így lehet ez egy igazi közösség. Olvasó és blogger egyaránt. 

Ha valaki tesztelnivalót kap örüljetek neki. Ha valaki vesz valami szépet és megmutatja nekünk, örüljetek neki és ne legyen irigykedés és a másik háta mögött kibeszélés. Ugyanígy ne akarjatok egymással versenyezni és ne adjátok fel a hitelességeteket se.

Mivel úgy érzem, ez a bejegyzés sokaknál ki fogja verni a biztosítékot, így a következő napokban csak névvel lehet majd kommentálni. Ha én ki merek állni a véleményem mellett és le merem ezt írni, akkor az is vállalja névvel a véleményét, akinek ezzel gondja van vagy épp nem tetszik neki, vagy bármilyen formában, hangnemben hozzá kíván szólni a fentiekhez. 

Mert ennek az egésznek a lényege pont az őszinteség volt. 

Köszönöm, hogy elolvasták, azt is ha hozzászóltok! 

Puszi Mindenkinek! 

Anna

Megjegyzések

  1. Igazából az ilyen írásokat szeretem legjobban :) Úgy értem, persze, rossz, ha nem kommentelnek, ha neked ez az elismerés, de szerintem mindenki mazsolázgat a posztok közül és nem kommentel mindegyikre.
    A gyertyák engem nem érdekelnek, a divatban meg eléggé konzervatív vagyok, nehéz megingatni, szóval se Converse, se balerina nem jöhet szóba, se leggings, se kivágott, szóval nem vagyok divatos.
    A PP lakkokat meg ne szidd, nekem is van kettő :) Azért azon el szoktam gondolkodni, hogy akinek tényleg rengeteg sminkterméke van, hogy az mi a francot csinál vele? Mert OK, "haul" (egyébként nagyon utálom ezeket a szavakat, miért kell mindent angolul írni, németül bezzeg senki...) minden, akkor van értelme, ha vélemény is van. Be szoktam rágni, mikor alapos vélemény nincs, pl. legutóbb szemránckrémről írtak. De hogy előtte mit használt? Amire vette, arra használt-e és melyik hatóanyaggal? Mert a felkenem, nem száraz a bőröm, na ehhez nem kellett volna 8ezret kidobni az ablakon.
    A megkereséseket nem értem, mert lehet, hogy valakinek tényleg jó bármi, csak ingyen legyen, de én nem szórakoznék a bőrömmel pl., nagyon megválogatom a kozmetikumjaimat. Á, nem írok többet, így is túltengtem.

    VálaszTörlés
  2. @Audrey80, jajj dehogy szidom a PP lakkokat, mesések, bár én sem felkenni sem fotózni nem tudom olyan szépen őket, szóval mondhatni: kár belém. :D Meg úgy vagyok vele, hogy 4000Ft az már egy Sleek paletta postaköltséggel. :P Akkor inkább az. :D

    VálaszTörlés
  3. Ki mire költ, ugye. Nekem meg palettám nincs, nem is lesz szerintem, maradok a színes szemcerkáknál, abból van mindenféle a gélestől a satírozhatóig. Ez a lakk (ill. 2) nekem is eléggé drága, kedvencem a 400 Ft-os Moyra.
    Szerintem sok olvasó nem akar nyomot hagyni a neten azzal, hogy kommentel, ill. nem tudják, mert nem írják sok helyen, hogy a komment elismerés. Most olvasom 2. bloggernél, meg is lepődtem. Ha írna minden nap 20 ember, válaszolnál egyenként mind a 20-nak? Olvasok más blogokat is és néha csodálkozom, hogy a 40. kommentre is képesek válaszolni egyesével, azért az nem semmi, főleg kitalálni, mit írjon vissza. Meg még képesek és nem csak egy kommentet írnak személyenként, mint most én :)

    VálaszTörlés
  4. Olvasva a bejegyzésed nagyon elgondolkodtam. Manapság tényleg mindenki blogolni kezd, sőt nagyon elterjedt a tizenévesek korában, akik nem meglepő módon az ingyen termékekre hajtanak. Ebben teljesen egyet értek veled, sőt abban is, hogy engem pl. abszolút nem érdekel ugyanarról a parfümről vagy bármiről a 60. bejegyzés. Egyet elolvasok,és kész, ha tetszik akkor megnézem magamnak.
    Másfél éve én is blogolásra adtam a fejem, de rájöttem, hogy nekem ez nem megy. Nem érdekel a divat, sminket minimálisat hordok, körömlakkmániám sincs. Olvasni szeretek, de az kb. senkit sem érdekel senkit, így hagytam az egészet. Rengeteg blogra fel vagyok iratkozva, a legtöbb bejegyzést elolvasom, csak egyszerűen nincs mindig időm kommentelni egyetem, munka és házimunka mellett sajnos. Remélem megértesz.

    VálaszTörlés
  5. Részben egyet értek a leírtakkal. Nálam pl a körömlakkos bejegyzésekhez írnak a legtöbben, de azokat nézik meg a legkevesebben.. :D Mostanság én is csináltam 1-2 oufit-es bejegyzést, de szerintem a pózoknál túl sok lehetőség nincs...Ott inkább a háttérrel lehet variálni. Szerintem a termékfotózás is hasonló. A szőrme szerűséget én is átvettem, mert így nem olyan unalmas mintha csak az asztalra raknám le. Nehéz kitűnni a tömegből, hiszen eléggé korlátozottak a lehetőségek. Persze meg kell próbálni. Nem azt mondom, hogy mindenki majmolja egymást. :)

    VálaszTörlés
  6. @Audrey80, nyilván nem lehetséges, mindenkinek válaszolni, de sokkal egyszerűbb ha ott van a válasz opció, ugye ami a régi blogoknál nem elérhető. De igyekszem válaszolni minden kérdésre, vagy olyan megjegyzésre, ami ezt megkívánja. Egyébként pedig meg szoktam köszönni a hozzászólásokat kollektívan.

    @Bogi,igen, persze megértelek. :) Nekem sincs időm mindig kommentárt írni. De ha mondjuk 100 ember néz meg egy bejegyzést, akkor azért szomorú ha senki sem ír.

    VálaszTörlés
  7. @Asuke, ezzel sincs semmi baj, én is fotóztam már szőrmén. Inkább azzal van a baj, hogy kb. minden blogon ugyanolyanok a képek és senki sem mer kísérletezni, mást kipróbálni.

    VálaszTörlés
  8. Hát igen a kisérletezés az egy tök jó dolog. Bár nekem erre sokszor pont nincs időm. Annyi, hogy gyorsan csinálok pár képet, ami használható. Tudom nem ez a legjobb, de nálam is a suli, munka stb játszik, így sajnos kompromisszumokkal jár. Szeretnék én is szebb képeket a blogra. Amúgy azt látom, hogy azok a blogok a népszerűek akik a fent említett példákat követik, így nem csoda, hogy sokan utánozzák a másikat. Amit nem szeretek, ha valaki a fényekre hivatkozik, hogy azért nem tudott fotózni. oké, hogy bosszantó, mert sokszor engem is zavar, de szerintem nem megoldhatatlan probléma.

    VálaszTörlés
  9. Tudtommal intenzíven én foglalkozom interjú készítéssel a cégekkel kapcsolatban. Igazából magamra ismertem, szóval ha baj van, vagy csak érdekelt volna a dolog, akkor meg lehetett volna privátban is kérdezni, nem pedig kombinálni :)
    Én kezdtem ezt el legelőször, miért?:
    1. azért mert nincs még ilyen a blog világban-mert ez új, és nehéz újat mutatni a blog szférában, ezzel sikerült újat alkotnom, úgy érzem
    2. Újságírást tanultam-ergo szakma, nekem ez jó gyakorlás a továbbiakra nézve (referencia), tudom, műsorokat is szerkesztettem olyan témában amihez közöm sem volt, de meg kellett csinálni
    3. Női magazinok is mind tele vannak ilyennel,(termék interjú, divattervező interjú) azt persze olvassák mások (én nem), ott nem gond, pedig minden újságnál vannak összeköttetések, ott is kapnak sok mindent ingyen egy-egy szponzorért/megjelenésért, bár ez nagy hal téma, nem szeretném keverni a kicsivel, de ezt ugye nem látjuk mert nem rakják ki instára
    4. Nem tesztelésre kapom a dolgokat, ha kapok egyáltalán. Csomó cégtől nem kaptam semmit, de még egy köszönömöt sem, nem árulom el a cég nevét, mert nem vagyok görény, és ne ez alapján ítéljek el mások az adott céget, mert velem nem éppen voltak annyira jó fejek
    Ha írok, akkor magamtól írok az adott termékről. De soha nem úgy adták, hogy teszteld, nesze, hanem köszönöm a munkád, nem pénzt kapok ezért, amikor ezért más újságírók kapnak, de nyilván ez nem minősül annak, én magam miatt és az olvasók miatt csinálom
    6. Szakmai ártalom, de én szeretek megtudni másokról/cégekről dolgokat, amit mondjuk nem írnak a címkére, mégis miért néz ki úgy egy-egy termék.
    7. Volt olyan interjúm amivel 4 napig!!! foglalkoztam. Általánosan 1-2 két nap mire megszerkesztem és a fotókat is lementek, ha éppen nem kapok.
    Nem hiszem, hogy igénytelen lobbista infokat adnék ki a kezemből, ha így lenne az újságíró tanáraim gyanítom valamilyen úton-módon már rég megszüntették volna a blogomat. :)
    Az interjúk maradnak, ha tudom heti rendszerességgel, mert igenis joga van mindenkinek tudni, hogy ki kitől vásárol, és közelebb megismerni a márkát, én meg akarom őket ismerni, tudni akarom milyen motor van a háttérben, szerencsére ez sokakat érdekli, és még a másik szerencse, hogy feltalálták a neten a piros x gombot :)
    Szeretném kibővíteni egyébként idővel ezt az interjú dolgot, és riportokat is szeretnék majd, de egyelőre ennek még be kell indulnia, hogy ne csak "hobbi" legyen az amúgy is hivatásom.
    Elnézést hogy ez megzavarta a szemed.:)
    Részemről nincs harag, és meg sem sértődtem, csak gondoltam, ha már érint engem is a téma, elmondom az én verzióm is, aztán oda teszed magadban ahova akarod :)
    Attól még én imádni foglak és a ugató macskádat is <3
    További szép napot, és örülök, hogy sok mindenről elmondtad a véleményed.
    Osztom is őket, szóval az egész posztrét respect vagy hogy mondják/írják :) Köszönöm az őszinteséged :)

    VálaszTörlés
  10. Sajnos nálam is előfordul, hogy egy bejegyzést csak gyorsan megnézni van időm, kommentelni nem (ilyen az, ha melóban olvas blogot az ember :)) pedig tudom, hogy mennyi munkával jár egy-egy poszt megírása.
    Ezennel megígérem, amit elolvasok, ahhoz írok is! :D
    A másik részével is egyetértek teljesen! Egyszerre készülnek a bejegyzések a PP lakkokról - nekem is tetszenek, de csak akkor fogok egy lakkért ennyi pénzt kifizetni, ha nyerek a lottón - meg a parfümökről, a boxokról és a többi flincflancról. Lehet, hogy velem van a baj és nem kellene annyi blogot követni, csak egyet és akkor nem tűnne fel, hogy ugyanarról írnak. :)
    A prostis hasonlatot viszi a pálmát! xD

    VálaszTörlés
  11. Én akkor tudok nagyon elkeseredni mikor nyereményjáték időszak van és akkor/ azalatt sokkal többen kommentelnek, amint vége van akkor meg nagyon megcsappan a kommentelési kedv. :/ Az is eltud szomorítani mikor megkérdezem, hogy miről írjak mit látnának szívesen, ezt figyelembe veszem, próbálok olyan postokkal jönni, és mégis azok a legnépszerűtlenebbek( pl. személyes, körmös, bár ezt megértem mert nincs sok kézügyességem a manikűrökhöz, de azért igyekszem .:D ) Engem is már többször kerestek meg cégek, de mindenre nemet mondtam, mert nem nagyon szoktam teszteket írni, és szerintem nem is igazán megy az nekem, így nem erőltetem a dolgot. Amúgy is jobban szeretem magam megválogatni, letapizni, megszaglászni, hogy mit veszek meg.Azt hiszem könyves megkeresésekre igent mondanék, mert tényleg arról tudnék mit írni, de hát ilyennel még nem találkoztam. :) Miközben olvastam a postot annyi mindent akartam írni, de most meg nem jönnek a szavak.

    VálaszTörlés
  12. A találkozók tényleg nagyon jók, imádok Veletek lenni! :)
    A képeknél mondjuk azért annyit hozzátennék a kommentek alapján, hogy a fények nagyon sokban közrejátszanak, én fotósként dolgozom mondhatni, egy DSLR géppel kevés fényben fotózni maga a katasztrófa, pláne lámpafénynél, a záramat terheli ha négyszázszor kell újraexponálnom mert bemozdul, a rekesz értéket és az érzékenységet sem tolhatom fel vagy le az egekig, mert a minőség rovására menne...
    Nem akarok most mindenhez véleményt fűzni, amit írtál, egy regényt írhatnék, az agyi kapacitásom meg jelenleg nulla (hét óra, dupla fakt :D) de sokban egyet értek veled :)

    VálaszTörlés
  13. Ezekről az IKEA-s termékekről, valamint a szőrmén való fotózásról és minden egyéb felkapott dologról a selfie-k, a tükörből való fotózkodás, valamint jelen esetben az Ice Bucket Challenge jut eszembe. Kitalálta valaki és 'mindenki' követi a 'trendet', mert 'menő' akar lenni, nem akar kilógni a sorból. Hát brávó!!

    VálaszTörlés
  14. Én bevallom nem vagyok az a nagy kommentlegetős típus, pláne ha ilyen megosztó témákról van szó, ilyenkor mindig maradok a csendes megfigyelő, de nem te vagy az első, aki ilyen témában ilyen cikket ír és gondoltam megosztom szerény gondolataimat, mint bjúti blogger :). Az van, hogy szinte teljes mértékben egyet kell, hogy értsek veled, meg kicsit ellent is kell, hogy mondjak. Egyetértek abban, hogy undorítóan uniformizálni akarja a világ és a társadalom az embereket, holott az individualizmust és a különlegességet kellene ünnepelni. Nekem sincsen ájfónom, nem szürcsölgetek ájszd latét a sztárbákszból miközben az ofíszba sietek, nincsen ájkía lakásom... Szomorúnak tartom, hogy ez kell, hogy meghatározzon egy embert, bizonyos egyének véleménye szerint. Ugyanakkor azt kell, hogy mondjam, hogy megértem a mögöttes indíttatásokat. Én világéletemben kívülálló voltam, igazi lúzer már a suliban is, aki csak álmodott arról, hogy a menők közé tartozhasson. És igen sokszor van az bennem, hogy hú, ha most gyorsan vennék ezt meg azt, akkor én is tutira menő lennék és szeretnének és elfogadnának. És igen, a múltban meg is tettem, nem egyszer... Aztán szerencsére előbb vagy utóbb, esetemben utóbb, de benő az ember feje lágya és rájön, hogy nem igazán így működnek a dolgok és, hogy aki igazán kedvel, szeret, akit igazán érdekelsz, az pont magasról le fogja kakkantani, hogy te milyen kocsiban ülsz, hol dolgozol, miket veszel. Persze csak, akkor lehet belőle kinő, ha akarjuk :). Van akinek élete végéig ez a mérvadó, de nem szabad rájuk haragudni, ők ilyenek, ők így próbálják biztosítani a helyüket a társadalmi hierarchiában. Ugyanakkor - és példának a picture polish-t veszem ;) - nem mindenkinek ez a mozgatórúgója. Én pl azért veszem a pp lakkokat, mert szinte ez az egyetlen márka, ami nem kopik le rólam egy nap alatt. Kivéve az Eyre. Ez van. Van aki azért ragaszkodik az ilyen dolgokhoz, a tömegmenőcuccokhoz, mert tényleg és őszintén szereti, mert ismeri, mert megbízik benne, mert hű társa. Én nem menőségből veszem a MAC-et, hanem mert ismerem, szeretem, megbízok benne. Ugyanakkor bevallom, hogy vannak kritikán aluli cuccaik, de azokat meg nem kell megvenni, ennyi. Szóval kettős a dolog, de nyilván a menőmanók vannak többségben, azonban nem kell őket utálni, le kell szarni oszt jó napot :D.
    A bloggerek és a cégek kapcsolata meg érzékeny téma. Én naiv gyerek vagyok, örülök, mint majom a farkának, ha megkeres egy cég, mert milyen jó érzés már, hogy téged ismernek, megtaláltak, meghívtak, adnak stb. Aztán persze vagy jól sül el a dolog vagy nem. Én is estem olyan hibába, hogy igazi hozzáértés nélkül írtam valamiről, csak mert azt hittem, hogy egy cég elvárja, hogy jó gyorsan írjak már valamit, mert azt hittem, hogy akkor én most nyomás alatt vagyok és ezt várják el tőlem. Ez van, senki nem tökéletes, ma már igyekszek nem elkövetni ilyen hibákat, pláne, ha figyelembe veszem a jövőbeni terveimet. Nálam most jött el (pont a terveim miatt) az az idő, hogy nagyon-nagyon megválogatom, hogy kitől és mit fogadok el ezek után, mert nem szeretnék abba a hibába beleesni többé, amiről már nem csak te írtál, hogy azt higgyék az olvasók, hogy meg vagyok véve.
    Na remélem érthető voltam :). Majd még írok, ha eszembe jut valami, meg a főnökeim élve megnyúznak, ha megtudják, hogy itt kommentelgetek munkaidőben.
    A lényeg, hogy maradj egyedi és soha bánkódj amiatt, ha nem kommentelnek. A saját magad örömére és kedvéért, meg a hűséges olvasók kedvéért csináld, ne az elismerésért :).

    VálaszTörlés
  15. @Azrail, pont nem rólad volt szó, te egyszer (ha jól emlékszem) említetted is, hogy miért csinálod az interjút, azt meg tudtam, hogy ezt tanultad, nyilván a következtetést is levontam belőle. :D Nyilván nem szeretném linkelgetni, hogy kikről van szó, csak annyit árulnék el, hogy viszonylag kis olvasottságú és új blogok, akiknél feltűnt, hogy szinte csak ilyen bejegyzések vannak.

    @Mariann, köszönöm! :)

    @Zitu, igen, az tényleg elszomorító, ha az olvasók kedvében akarsz járni és nem értékelik, vagy nem reagálnak rá. Velem is volt már hogy privát kértek tőlem egy bizonyos témájú bejegyzést, aztán az illető még csak nem is írt annyit sem, hogy fapapucs. :D

    @Zsó, igen, mindig van valami amit felkapnak, és mindenki azt csinálja mert húúú de egyedi, közben meg olyanok mint a birkák. Egy megy előre, a többi meg követi.

    @Lolly, hó nem is tudom mit mondjak. A te blogod volt az első amit olvastam, így nagyon nagyra tartom a véleményed. :) Igen, mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mire ad ki pénzt, mi tetszik neki. De az tény, hogy ha valami nagyon drága de sokan dicsérik, akkor az is megfontolja hogy megvegye e vagy meg is veszi, aki saját magától sosem vette volna meg, ha nem olvassa-látja, hogy ez milyen szuper és menő.
    Én a YC-vel vagyok így, hogy drága, de más gyertya nekem nem igazán jött be eddig. :)


    VálaszTörlés
  16. Pedig totál meg voltam győződve róla. Annyi mindent írtam blogon, nem biztos hogy ezt más is megjegyzi:D de akkor bocsánat, pedig tényleg egyértelműnek tűnt: )
    Remélem nincs harag ^_^

    VálaszTörlés
  17. @Azrail, Jajj, biztos azért mert írtam, hogy az egyiküket nagyon szeretem egyébként, de emailben írtam, hogy ki az. :) Semmi baj, megbeszéltük az a lényeg. Félreértések mindig vannak. :D

    VálaszTörlés
  18. Na most kezdek neki harmadszorra a kommentnek. Szar a telefonom... Lehet kéne venni egy iPhone-t??? Viccet félretéve az ájfón igenis szép és jó, csak kissé túlárazott és agyonhájpolt. Szóval a Yankee is baromi drága, kivéve a tartok, azokat tényleg csak ajánlani tudom, ha lesz rá lehetőséged próbáld ki őket.

    VálaszTörlés
  19. Szerintem a kommentek hiánya az olvasók lustaságából ered. Én fél éve fel voltam iratkozva blogokra, de egy szót nem írtam sehova. Aztán rájöttem, hogy az illetőknek jól esnének a visszajelzések, így nem hagyom szó nélkül, ami tetszik. Ami közömbös vagy nem tetszik, arra nem kommentelek. És még emellé jön a lustaság.

    Azt gondolom, ne keresd úgy az olvasóid kegyét, hogy megalkuszol. :) Arról írj, amiről szeretnél, ez a te blogod, ez a te nem túl 'intim' naplód. Akit érdekel, olvassa, mint látjuk az olvasók száma nem kevés! Ez azért jót jelent. Na de ez van, nem mindenki szeret hangot adni a véleményének!

    Tudom, hogy ez xar, mert én is körbetáncolom a szobát minden kommenttől, de a lényeg, hogy nekem megfeleljen, amit csinálok és ha másoknak is tetszik, az puzs jó.

    Tudom, tudom ezek klisék, nem boldogítanak most téged, de talán ha nem hánytorgatod fel az olvasóknak, hogy miért nem kommentelnek, akkor sűrűbben írnak majd.

    Ez csak a személyes véleményem, remélem egy pillanatig se bántottalak meg egy szavával se, mert ne ez volt a célom :)

    Folytasd, és tégy úgy, ahogy neked tetszik, írj bármiről, és ne foglalkozz a többi sablonos bloggal sem! :)

    VálaszTörlés
  20. És hogy növeljem a kommentek számát ;) az eredetiségről még pár szó. Ikeás tál. Fehér, csipkézett szélű. 1000 blogon. Egyszerre sírok és nevetek. Értem én, hogy szép és jó meg olcsó, mez viszonylag érdekes és beleillik a rusztikus minimalista letisztult hipszter dizájnvilátba, de könyörgöm! Miért kell mindenkinek azon fotóznia??? Ennyi kreativitás meg egyediség azért legyen már. Az meg a másik, hogy milyen bosszantó lehet annak, aki kitalálta, mások meg leutánozzák. Ezért lehet, hogy sokan mások meg fognak utálni, de le kellett írnom
    írnom.

    VálaszTörlés
  21. Mint említettem a telefonom egy darab barna kupac, elnézést a félreírásokért...

    VálaszTörlés
  22. Sajnos mostanában egyre kevesebb blogot olvasok, mert nekem is feltűnt már, hogy lassan mindenhol egy sémára épülnek a posztok, és egyrészt nem akarok mindent 50x elolvasni kis változtatással, másrészt már nincs is kedvem a többi oldalt se felkeresni, pedig lehet, hogy ott nem írnak az adott dologról. De vannak olyan bloggerek, ahol tudom, hogy nem a "tömeg"dolgokra számíthatok, ilyen vagy te is, és köszönöm, hogy ilyen sok munkát fektetsz bele a bejegyzésedbe és az oldaladba, mert még mindig szuper, és öröm a bejegyzéseidet olvasni! :)

    VálaszTörlés
  23. @Karolina, köszi, jól esett, hogy írtál.

    &Lolly, imádom a tartokat, már egy éve csak azt rendelek, előtte mintagyertyáztam, amikor meg még nálunk nem volt YC akkor mindig üveggyertyám volt. :) Autóillatósítóban is nagyon szeretem. :)

    @Kiwi, köszönöm! :) <3

    VálaszTörlés
  24. Úgy érzem, mint friss blog író, ide nekem is írnom kell. Végigolvastam a teljes bejegyzést és egyet kell, hogy értsek szinte az teljes tartalmával. Szerencsére kis városban élek, így a tipikus körülugrált dolgokról nem tudok írni, nem tudok posztolni, mert egyszerűen nem jutok hozzá. Nekem még a Rossmannban való vásárlás is különleges élmény, mert itt nincs, évente kb 4x, ha eljutok, ezért mindig különleges élmény. :) Nem tudok hatalmas hipermárkákról írni, nem jut ilyesmikrem illetve bolt sincs helyben, ahol ezeket meg tudnám venni. A legdrágább körömlakkom is egy models own lakk, de csak mert beleszerettem a színébe. 200,-Ft-os nullamárkájú lakkokat használok általában, ez elérhető itt, ezt kell szeretni. A kommentek kapcsán. Én is pár hónapja/hete jöttem rá, hogy mi a francért nem írok a posztokhoz kommentet, véleményt. Ha már egy blogger veszi a fáradtságot, hogy megírja és összerakja azt a bejegyzést, akkor úgy érzem fontos tudatni vele a véleményünket, akár pozitív, akár negatív, hiszen az élet minden területén fontos a visszajelzés. Nem fogok tudni rendezvényekről írni, ha esetleg kapok meghívást, vidéki vagyok, esélytelen, hogy egyen is részt vegyek. Bloggertalálkozón sem. Messze van és nem engedhetem meg magamnak. PP lakk? Meseszépek, imádom őket, bár valóban a csapból folynak, azonban még nem éreztem, hogy nekem ennyi pénzt ki kellene adnom egy lakkra, mikor ennyiből veszek 2 basic felsőt, ami sokkal hasznosabb. Sosem fogok a tucatblogok közé tartozni, nincs sem YC-m, sem PP lakkom, Starbucksot még nem is láttam, iPhone-om van, de nem mutogatom,és becsületesen összegyűjtöttem a rávalót. Nem fogok outfit postokat mutogatni designer darabokban vagy nagyobb márkákban: sem pénzem rá, sem bolt nincs a közelben, ahol ezeket beszerezhetném. Összegezve: próbálom úgy alakítani a blogomat, hogy az valóban engem tükrözzön, és nem arról írni, amit a nép kíván.
    Örülök, hogy ezeket valaki leírta, szívemből szóltál. :)

    VálaszTörlés
  25. Akartam ki-kimásolgatni részeket amikkel teljes mértékben egyetértek, aztán rájöttem hogy túl sok ilyen van a bejegyzésedben, úgyhogy ezt a részt hagyom is inkább.

    Számomra az a legbosszantóbb, mikor kiadok valamit a kezem közül és érzem, hogy na ez most hú, ez sikerült és normális véleményt írtam és energiát fektettem bele és szerintem jó lett és tetszeni fog az olvasóknak is, aztán meg hoppá...kutya nem szól hozzá. Bezzeg amikor x hónap múltán kiraktam egy haul posztot, egyből jött 5 új feliratkozó.... no comment.

    Sajtóanyagokat a blogra én már nem is rakok, csak a blog FB oldalára, de épp ma gondolkoztam hogy ott is válogatni fogok már.... ma kaptam pl Niveás férfi termékcsaládos megjelenős sajtóanyagot. Őszintén, miért rakjam ki? Kinek, kit érdekelne? Egyetlen férfi olvasóm a párom kb....

    Én is kapok tesztelésre dolgokat, viszont igyekszem úgy alakítani az arányt, hogy egyensúlyban legyen a saját pénzen vett - tesztelt dolgok aránya, ne csak az egyiket lássák mindig az olvasók.

    Nekem eddig Instagramom sincsen, nagyon fura érzés volt mikor egy blogtali alkalmával mindenki lefotózott egy részt az outfitéből és feltolta instagramra, és kérdezték hogy te hogy is vagy fent? Háát, sehogy... :DDDD Szerintem ez kb olyan "bűnnel" érhet fel a mai világban, mintha nem lenne Facebookod kb.

    VálaszTörlés
  26. Nagyon sok mindenben egyetértünk. De tudod, ezzel az a baj, hogy pont azokhoz nem jut el a posztod valódi értelme, akiknek igencsak kéne egy hatalmas nagy tockos. :D
    Én művirágokkal fotózom, egyedi vagyok? :D Amúgy, engem is felbosszant ez a virágokkal való fotózkodás, csak más értelemben. Engem a pénzkidobás és ez az álszentség akaszt ki. Most komolyan, van aki csak úgy virágot vesz, hogy dísze legyen a blogja fotóinak? Mekkora pénzkidobás már...Másik opció: ajándékba kapta. Na de ha ajándékba kapok egy virágot szétszedem a szirmait? Mekkora parasztság már, dupla fail....
    Az álszentségről meg: egy csomó blogger okoskodik hogy tudatos életmód, meg bio így, bio úgy, természetes termékek. De nekem nagyon visszatetsző ám, hogy valaki vinnyog hogy jaj a természetes termékek a jók az arcára, ő igényes jaj így jaj úgy, de közben meg a környezetére nem igényes és megveszi X forintért a virágot, amit leszakítanak, és ki tudja néha milyen úton módon jut el a kereskedőhöz. Vagy ami rosszabb, letépi valahonnan... Miféle öko-magatartás ez? Semmilyen...Én a művirággal lehet mű vagyok meg selejt a többi blog között, de legalább nem költöm a pénzem, és a környezetet sem bántom az ilyen felesleges megmozdulásaimmal, hogy virágokat tépkedek le... Bocsi, de erre iszonyat érzékeny vagyok. Ami a természetben van, tessék otthagyni- ez az én mottóm. Ha otthagyja az ember, akkor még sokáig szép maradhat a környezet, ha nem, akkor megette a fene....
    Én azt veszem észre, hogy manapság tényleg mindegy ki hogyan ír. A cégeket nem is érdekli már hogy igényes írás szülessen róluk, csak kerüljön ki a bejegyzés és csókolom. Az se baj ha homályos a kép, vagy a putri(a kupi), a háttérben látszik..Az igazi értékek elveszni látszanak a blogolásból, és néha én is úgy érzem, hogy szeretem csinálni, de ha egy Pinterestről leszedett kép 9x jobban körbe van ugrálva mint az, hogyha tisztességesen megszerkesztek egy bejegyzést, akkor tök elmegy a kedvem az egésztől.
    És mostmár egyre jobban felfedezni vélek egy 3. problémát is: sok blog olvasó téves képzetekben él, és ezt a normális bloggereken vezetik le. Mostanság kaptam 1-2 kommentet, meg a blogkérdőívben is, és az jön le, hogy a bloggerekről tök rossz a hazai összkép. És ennek a normálisabb bloggerek isszák meg a levét, vagy komment vagy pedig más formában......
    Olyan IKEA csipkés cuccot én is vettem, de párosítani szeretném valamivel-itt nem mondom el mivel, mert valamelyik tajparaszt (már bocsánat), de tuti ellopná az ötletemet. Múltkor is, kitaláltam egy címet egy ilyen szólás közmondás példára, másnap egy kezdő bloggernél nem ugyanazt a címet látom egy kicsit másra átírva? Azt hittem dobok egy hátast... És nem az, hogy lenézem a kezdőket, de azért na...hülyének ne nézzen senki. De ha meg szólni merek, akkor én vagyok a beképzelt nem tudom mi...

    VálaszTörlés
  27. A poszt második fele nem fért bele, kidobta a rendszer:

    Az olvasók és néhány blogger fejében kéne rendet rakni. Például a parfüm leírásnál, hogy ne hazudozzon össze vissza, hogy nem írt róla tesztes posztot, amikor ha a keresőbe beírja az ember, az ő posztját is kidobja a rendszer...Csak törölte, hogy palira vegye a népet. Meg, hogy az ilyen parfümös leírásoknál ne az a elcsépelt szar szöveg legyen, hogy jaaaj én nem tudok illatot leírni, bemásolom a sajtóanyagot, jó? És ennyi. Tudnék még mit írni, de se erőm, se kedvem most itt bizonygatni, hogy nagy gondok vannak itt fejben...Bár szeretek ilyesmiről beszélni, azért azt megjegyzem, kezd túl sok lenni az ilyen írás mostanában, és akármikor ilyen magyarázkodós dolgot olvasok, bevallom a hócipőm kezd tele lenni. Mert lehet itt papolni, hogy jaj én nem ilyen vagyok, meg így meg úgy...De kicsit mindig lehúz a kedvemből, és lehúz a mélybe is, mert ha ennyien emelik fel a hangjukat csak egyet jelenthet: nagyon szar a helyzet. Pedig én is gondolkodtam ilyen bejegyzésen, de rájöttem, hogy ez egy kicsit látogató ijesztő, és visszatetsző is. Elvégre miért az magyarázkodik aki normális blogger? Miért ő kell felkapja ezt a témát? Adjon magyarázatot az a blogger, aki hiteltelen szar alak és a látogatói szemébe hazudik és palira veszi őket. ...Egy a baj, amíg nem nevezzük meg hogy a látogatóknak kivel kéne vigyáznia hitelesség terén, addig szerintem nem lesz se változás, se semmi más. Ameddig a látogatók nem pártolnak el pár ilyen ne bánts virágtól, addig ők még bátrabban tolják az arcunkba a hazugságot, a kimásolt sajtóanyagokat stb...stb...:)
    Többet nem fűznék hozzá, már így is szerintem túl sokat írtam.

    VálaszTörlés
  28. Nem értek veled egyet a prostis példában: a prosti csak a testét árulja, az általad említett bloggerek a "lelküket"...A saját véleményüket/gondolatukat, és szerintem ez sokkal gusztustalanabb...de mindenkinek a saját dolga, tényleg...

    Én speciel magamnak írogatok, azért nem veszem magamra, ha nem írnak egyáltalán, mert én eléggé visszafogom a kommenteket (a családom miatt is, mert őket valahogy mindenképp távol kell tartanom a blogtól - mindenbe belekötnek, pont a blogba ne kötnének?)...Én azért csinálom, mert leköt...Bár elég pénz és időigényes még így is, és gyakran megesik, hogy se erőm se kedvem a bloghoz...de én addig, annyit, és azt fogok írni, amíg és ami szórakoztat...(mondjuk most kinéztem pár tag-et én is magamnak, ugyanis ez az utolsó évem gimnáziumban, és kétlem, hogy túl sok erőm és időm lesz foglalkozni termékek tesztelésével - körmöt se lakkoztam már fél éve kb, legalábbis szépen nem - de csak olyanokat, amiknek a kitöltése/elkészítése szórakoztat).

    Amúgy poén: AVON tanácsadónő vagyok, nyilván reklámoznom kell a "márkámat", szóval "eladtam magam" én is, de konkrétan ebből tartom fent a blogot...És ha egy avonos termék szar, akkor leírom azt is, függetlenül attól, hogy a vevőimtől kevesebb rendelést (ezáltal pénzt) kapok...Én élőben is beszéltem már le rendelőmet egy-egy termékről...Nem jó üzletpolitika tudom, de egyszerűen nem tudom azt mondani, hogy ez a világ legjobb terméke, ha egy rakás kaki a termék...legyen szó akár egy 300 forintos szemceruzáról, akár egy több ezer forintos arckrémről...Jó mondjuk próbálok ilyenkor kevésbé agresszívan fogalmazni azért, de tök mindegy, mert a jelentése ugyanaz marad akkor is...

    VálaszTörlés
  29. Szia!
    Tetszik az írásod, sok mindenben egyetértek. Én mint divatblog, bár nem teljesen naprapontos trendkövető blog, szerintem megpróbáltam kicsit más lenni, legalábbis nagyon sok munkám van minden egyes posztban, és nem érzem, hogy érdekelné az embereket itt Magyarországon. Ez nekem is rosszul esik, mint Neked. Beauty blogokat nem nagyon olvasok, divatblogok között pedig kevés van, és nem nagyon megy a kommentelés, vagy valami. Elég rossz kirekesztettnek lenni, ezért is nyitottam külföld felé, pedig nem szerettem volna... Szerintem igényes összeállításokat csinálsz, csak így tovább!
    Úgy éreztem, hogy mindenképp írnom kell valamit...Eszter

    VálaszTörlés
  30. Sok blogot olvasok, általában itthon, munka után. Sajnos sokszor nincs már erőm vagy kedvem kommentet irni, pedig tudom, hogy milyen jol esik nekem is, ha bármi visszajelzést kapok egy-egy poszt után...:(

    VálaszTörlés
  31. Na, remélem most sikerül elküldeni a bejegyzést. Szóval. Nekem a te blogod maradt az utolsó magyar beauty blog, amit követek és olvasok. Két oka volt a blogok elhagyásának: 1. rájöttem miket kenek az arcomra sok sok pénzért, 2. rájöttem, hogy a bloggerek, akiket követek "eladták" magukat. Egy nagyon nagyon kedves ember, akit személyesen is ismerek, és szeretek egyszer elmesélte, hogy megkapta a cégtől a következő pakkját, és a csodálatos újdonságok úgy kikezdtél a szemét, és a bőrét, hogy iszonyatos allergiás reakciók léptek fel. Mondtam neki, küldje el a fotót az összetevő listáról a dobozon. Megnézem mi van benne valójában, és hogy ez milyen szörnyű, és ne kenje többet magára, írja meg a cégnek, hogy szar a cucc! Nagyon aggódtam. Majd pár nap múlva jött az ömlengő, csodás teszt, hogy milyen fasza ez az új kollekció. Na ott kuláztam össze magam. Ezen a napon olvastam egy másik blogbejegyzést, egy másik beauty bloggertől, aki hasonló reklámozó stílusban lépett fel, és valami iszonyat hülyeséget írt (én is ismertem a terméket korábbról). Na és akkor itt leíratkoztam. Később a kedves barátom azért leírta hogy neki mennyire szüksége van ezekre a céges tesztelésekre, és hogy a havi anyagi helyzetét ez jelentősen befolyásolja. Hm. Megértettem, de én sajnos már nem olvasom. Így emberként tudom tovább kedvelni. A te polyvore képeidről... utálom őket, már nem is merek rájuk nézni. Sokszor annyira az én ízlésem, annyira az én világom, hogy nem egyszer vettem már meg valamit a képeidről. Nagyon jók. A kommentelést nem művelem a böngészőm miatt, a saját blogomban sem, bár én is örülök ha írnak nekem, de csak az explorerről megy, (más felhasználóval) amit meg a férjem állandóan letöröl, mert minek. A Chrome mindenre jó. Szóval csak így tovább!!! Viszont a magyar valóságon változtatni nem fogsz tudni. Lehetsz a folyam része, vagy kívülálló.

    VálaszTörlés
  32. Szerintem az, hogy a divatblogok nagy átlagban ne csak a fogyasztói társadalom elfajzott kis csücskei legyenek, szimplán lehetetlen. Mindig lesznek olyanok, akik hajlandóak birkamód menni - ezért van az, hogy én a beauty/fashion blogok nagy részét halálosan unalmasnak tartom. Meg azért, mert nem érdekel a tömegdivat. Én személy szerint a szimpla divatos posztokhoz azért nem szoktam hozzászólni, mert egyszerűen nem az én stílusom, és fölöslegesnek érzem ilyesmivel terhelni a bloggereket.
    A blogból való megélés egy még kényesebb kategória. Ez szerény hazánkban tényleg gyakorlatilag lehetetlen, de maradjunk annyiban, hogy egyébként is csak akkor tudsz elindulni ezen az úton, ha már megvan a háttered. Egyszerűbben, ha nem vagy felső középosztálybeli, ne is álmodj. (Itt most a tényleg "menő", mainstream divattal foglalkozó blogokra gondolok.) Másrészről meg a cégek pr-osai nyilván nem tökhülyék, iszonyú lehetőség van az ilyen reklámozásban - és ez ahhoz képest, hogy egy rendes ad campaign vagy egy hirdetés akár csak az interneten mennyibe kerülne, szinte ingyen van nekik.
    Igazából iszonyú hosszú tanulmányokat lehetne írni erről az egész jelenségről, nyilván már sokan írtak is, más bloggerektől kezdve a szociológusokig. Mindenki szeretne csak egy kicsit csillogóbb életet stb, az az idézet Az ördög Pradát visel-ben ("Everybody wants to be us"), akármilyen közhelynek és felszínesnek hangzik, nincs messze az igazságtól. De az átlagnak messze meghaladja a képességeit, a lehetőségeit, vagy az igényeit az, hogy tényleg részese lehessen annak a "felsőbb körnek".
    Az én blogom nem divatblog, magamról sosincsenek képek - és engem tényleg nem érdekel, hányan olvassák a blogomat. Ami tiszta szerencse, mert az egészen van kb. 3 komment összesen. Ez valószínűleg azért (is) van, mert amit én írok, az már tényleg annyira nem mainstream, hogy egyszerűen nem érdekli az embereket. (Plusz angolul van, és random váltogatva írok az haute couture-ről, a saját ruháimról/kívánságaimról és az enyhén obszesszív zenehallgatási szokásaimról.) Ezzel azt szeretném mondani, hogy minél inkább "mást" írsz, olyan formátumban vagy olyan témákról, ami nem megszokott, annál kevesebben tudnak/akarnak hozzászólni. Ezt nyilván te is tudod, csak szerintem egyáltalán nem kéne izgatnod magadat ilyesmi miatt, vagy ilyen hosszan írni róla, ne érzelmi zsarold a hűtlen olvasókat. Azért ha nem is érzem át igazán, azért tudom, hogy vannak, akiknek sokat számít a visszajelzés, de ha nem írnak, hát nem, majd írnak mások, máskor. Ezt ne vedd sértésnek - olyan őszintén írtál mindenről, gondoltam ha nem mondom el, mit gondolok, az majdnem hazugság. Tl;dr fel a fejjel és szard le az uncsi embereket. Hoppá, mégis becsúszott egy illetlen szó.

    VálaszTörlés
  33. Nem olvastam el a kommenteket, szóval remélem nem írta még senki:
    sajnos az embereknek nincs olyan sok idejük. Bevallom, sokszor én sem kommentelek, csak elolvasom a bejegyzéseket. őt, általában nem kommentelek. Pedig tudom, hogy nekem sem esik túl jól, ha nincs komment, de egyszerűen nem tudok erre több időt szánni, annak meg annyira nincs értelme, hogy odaböfögjek 2 szót.
    Szóvalén mindkét oldalt megértem :)

    VálaszTörlés
  34. @Nóra, szerintem teljesen ok, hogy nem írsz nagy márkákról, meg drága termékekről. Szerintem egy átlagos magyar tinilány vagy fiatal nő nem engedheti meg magának ezeket, vagy csak ritkán. És a drogériás termékek között is vannak kincsek. :)

    @Mea, veled kapcsolatban már sokat gondolkodtam, hogy hogyan tudod így fenntartani az egyensúlyt. :) Plusz valahogy olyan jó érzékkel írsz teszteket, ha valamint gondolkozom, hogy megveszem, tuti hogy te írsz róla először. :D Nekem is csak év eleje óta van instám, de eszestelefonom is csak karácsony óta van. :D Nem vagyok tőle függő és tuti addig fogom használni amíg tönkre nem megy, mint az előző. El sem tudnám képzelni, hogy mindig újat vegyek, ha kijön a következő. :D

    Andus, olyan szép művirágok vannak már, hogy szerintem nem ciki azokkal fotózni. Én sem vennék azért virágot, hogy azzal fotózzak. Meg őszintén? Ki az aki úgy közlekedik, hogy belevágja a csokrot a kézitáskába? :D
    Engem az idegesít ha valaki ír egy nagy posztot az egészséges táplálkozásról, kirak egy képet instára, egy bolti zabkásával, odahastageli, hogy #fitnessmodel és #weightloss erre pár órára rá már pizzáról rak fel képet. :D
    Olyan én is láttam már, hogy belógott a képbe a koszos tányér, vagy a műsoros papírzsepi. :D
    A megjegyzésed másik felével kapcsolatban, azt hiszem tudom melyik esetről írtál. Igen, eléggé pofátlan dolog, ha valaki blogsale-en adogatja el a tesztelésre kapott dolgokat, és odaírja, hogy nem is próbálta ki holot tesztet is írt róla, aztán meg utána kitörli a tesztet. Szerencsére több lánynál láttam már, hogy játékot hirdettek meg, hogy akit nem zavar, hogy ki van próbálva a termék, jelentkezhet érte. Szerintem ez korrekt.
    Én nem szeretnék senkire sem ujjal mutogatni, mindenkinek lelke rajta hogyan-milyen módon írja a saját oldalát, csak remélem ezután lesz pár olvasó aki nem hagyja magát megvezetni, illetve pár ember elgondolkozik a témán és akkor talán elindul valami változás és nem akarják állandóan egymást koppintani. Igazából ezért is ment fel benne a pumpa amikor minden 2. tesztet amit elolvasok ugyanúgy fotóznak és azt látom az újaknál, hogy ő is átveszik ezt, mert azt hiszik, csak így lehet és így jó.

    @Black Fairy, szerintem nincs azzal semmi gond, ha valaki reklámoz egy márkát, vagy elfogad egy felkérést, tesztelési lehetőséget. Még az interjúkkal sincs baj. De az, hogy az utóbbi 1-2 hónapban az új blogokon szinte csak ilyet látni és itt egyből lejön, hogy az ingyen cuccra mennek. Azrailnak is írtam, hogy ők csináltak interjúkat először de amikor ők elkezdték még nem arról volt szó, hogy ingyen termékeket kapjanak, hanem új volt és érdekes, most meg páran rákaptak erre és ez szerintem nem tesz jót a többi bloggernek sem.

    @Shine on silver, fel is iratkoztam hozzád. :) Köszi, hogy írtál. :)

    @Réka, köszönöm, hogy írtál. Nincs azzal semmi baj, ha mindig nem tud írni az ember minden poszthoz, én jobban igyekszem mostanában, főleg ha az látom, hogy valahova még senki sem írt.

    VálaszTörlés

  35. @Ágnes Szili, köszönöm, hogy írtál. Nagyon-nagyon jól esett. :) Hihetetlen, hogy emberek mit meg nem tesznek pár arckrémért, meg lakkért. Ha nekem valami nem tetszik, biztosan nem írnék róla szépet és jót. Ahogy egy kommentárban meg lehet fogalmazni a nemtetszésünket, úgy egy termékről is lehet úgy negatív véleményt írni, hogy ne legyen sértő a cégnek.Csak a kommentárnál is úgy van, hogy a negatívumot inkább nem írják meg, helyette nyaliznak és elhitetik az illetővel, hogy szép és jó amit csinál.

    @Ami, nem érzelmi zsarolásnak szántam, nem várom el hogy mindenki írjon, ha abból a 60-100 emberből egy ír, annak is örülök, de nekem fontos a visszajelzés, szeretem ha egy blog interaktív, ha kérdeznek, ha beszélgetés alakul ki, stb. :) AMit írtál, hogy mindenki akar egy kis csillogást, rögtön a TDWP idézet jutott eszembe nekem is. :D A bloggerek-youtube guruk világa sokakat elbűvöl, főleg a fiatal lányokat, mert ők csak azt látják, hogy szeretik őket, rendezvényekre járnak, ingyen cuccokat hordanak, mindig szépek, mindig étterembe esznek és minden nap Starbucks kávéval kezdik a napot. Azt, hogy mi van mögötte, nem sokan látják át, csak elkezdik a blogot és várják hogy jöjjenek a meghívások meg a tesztelnivalók. Szerintem ezért is kezdődött most el az, hogy ők keresik meg a cégeket.

    @Rami, nekem az is jól esik, hogy most írtál. :) Ha valaki csak egyetlen egyszer írt, már az is jó érzés.


    Köszönöm, mindenkinek aki hozzászólt és elolvasta, örülök, hogy ennyien időt szántatok rá. :)

    VálaszTörlés
  36. Hát a Yankee Candle nálam konkrétan mániába torkollott, de merem remélni, hogy a részletes tesztjeim egyedinek számítanak, mert ennyire elvetemült nem nagyon van rajtam kívül. Viszont Neked köszönhetem az egészet, mert Nálad figyeltem fel a márkára <3

    A találkozókra tessék eljönni, mert a múltkor is nagyon örültünk ám Neked, és jó volt Téged élőben is megismerni. Meg látni, hogy milyen gyönyörű a hajad, és milyen meglepően magas vagy. És éljenek az ugató macskák :-D

    A céges megkeresésekkel kapcsolatban pedig nekem pont az volt a megdöbbentő, amikor a Digital Divas konferencián Lilu kérdéseinek hála kiderült, hogy mindegyik olyan blogger, aki az igazán sikeres, fizetett kategóriába tartozik, önmaga kereste meg a cégeket, ha kellett, többször egymás után, már-már zaklatás kategóriájában, ha nem válaszoltak elsőre. Teljesen kiakasztó élmény volt, amin azóta sem léptem túl, mert azért szerintem mi, a kisebb-nagyobb blogok írói azt hisszük, hogy nekünk kell várni megkeresésre, és ez valahogy így is lenne normális, de ennek pont az ellenkezője bizonyult sikeresnek a mára valóban sikeres bloggereknél...

    VálaszTörlés
  37. Tényleg jó hosszú lett ez a bejegyzés, dehát ez van , ha ez ember belelendül, én is pont így voltam pár napja, amikor megírtam a "vallomásomat"... hát igen, amikor megindulnak a gondolatok... :)

    Én a kommentek hiányáról azt gondolom, hogy szerintem ez a felgyorsult világ hozadéka is, bármennyire is elcsépelten hangzik. Sokan a BKV-n telefonon olvasnak el egy-egy blogbjegyezést, de telefonon nem szeretnek/nem akarnak kommentet pötyögni, én ezt megértem.
    Tutira van benne valami mert kb 1 éve nekem is általánosságban több kommentem érkezett, mint mondjuk most, de persze van van aztán olyan téma, ami "beizzítja" az olvasókat.
    Nyilván kell az embernek a visszajelzés és jó van komment, mert nyilván attól is érzi az ember, hogy nem csak magának ír... de én már ezen túltettem magam nagyjából, és így még inkább tudok örülni minden egyes kommentnek, ami jön.

    A termékteszteléssel meg rendezvényekkel kapcsolatban már leírtam az álláspontomat a blogon néhány napja. Én sem fogok körömnyomdázni, hajat/szempillát növeszteni, csak azért mert ingyen van, de közben tökre nem érzem magaménak, de ezzel nem mindenki van így.

    Az instagramhoz, meg az ott lévő kaja/outfit stb fotókhoz csak annyit, hogy én vállalom, hogy insta függő vagy, igen, imádom, és nálam is gyakran látni ilyen képeket. Mivel én a blogra nem igazán szoktam outfitposztokat csinálni, így instára szoktam feltenni néha, és hát annak, hogy a saját outfitemet saját magam lefotózzam két módja van: vagy tükörből fotózom, vagy felülnézetből :D és ezzel nyilván mások is így vannak, akik a saját outfitjüket akarják lefotózni, úgyhogy nekem ezzel semmi bajom :D. De mondom én imádom az instát, nézelődni, képeket nézgetni, kommentelni meg minden és nem tudom megunni, egyelőre :D.
    IKEA-s tálam viszont nincs, és ha lenne sem fotóznám azon a blogra a sminkeket, viszont művirágom van az IKEA-ból, de nem a blog miatt vettem, de azért nagy ritkán befigyel 1-2 képen :D.

    Örülök, hogy megírtad ez a bejegyzést :):

    VálaszTörlés
  38. Sok mindenben egyet értek veled. Vannak részek, amihez nincs mit hozzáfűznöm (mert nem érint ez a fajta világ), esetleg elmondták már az előttem szólók.
    Én például olyan típusú kommentelő vagyok, hogy többször is visszanézek az adott bejegyzésre, mielőtt írnék rá valami reakciót, mert nem szeretem annyival elintézni, hogy tetszik. Ha te dolgoztál vele, akkor szeretnélek azzal megtisztelni, hogy normálisan reagálok rá. Most is még ülök az utolsó FashionArtos poszton. Speciel, én szeretem, amiket ilyenkor összeraksz.

    VálaszTörlés
  39. Úgy látom én leszek az egyetlen, aki negatív véleményt fogalmaz meg az írásoddal kapcsolatban, de vállalom, hogy esetleg lesz, aki nekem támad emiatt.
    Megmondom őszintén, hogy én leginkább a keserűséget érzem a szavaidból. Azt hangsúlyozod, hogy mennyire egyedinek kellene lennie mindenkinek, s közben úgy érzed, hogy Te az is vagy, akkor mi a probléma. Az, hogy erre nincsen igény? Hát kérem, ez már csak ilyen... Kereslet nem mindig arra van, amire úgy gondoljuk, hogy lennie kellene. Nem ez kellene meghatározza a szájízedet és főként nem gondolom, hogy felelősségre kellene vonni az olvasót azért, hogy nem az érdekli, ami szerinted kellene, hogy érdekelje vagy hogy olvas olyan blogokat, amik szerinted egy kaptafára épülnek.
    Ugyanez a helyzet a kommentekkel. Azzal, hogy megnézek egy bejegyzést, esetleg fel is iratkozom a blogra, nem vállalok kötelezettséget semmire. Ha úgy gondolom van véleményem, megírom, ha nincs, akkor meg nem. Olyan is van, hogy megírom a véleményem, aztán olyan választ kapok, ami sértő, ez esetben igyekszem többet nem kommentelni abban a blogban. Ilyen pl. a Te blogod is, az ominózus eset óta szerintem a legtöbb bejegyzésedet meg se nyitom már. Nem szeretem ugyanis, ha egy blogger hagyja, hogy az egyik olvasó a másikról olyan véleményt mondjon, ami sértő, itt pedig személyeskedő kommentet kaptam az őszinte véleményemre.
    A tesztelésre kapott termékekkel kapcsolatban nehéz megmondani a frankót, hogy ki az, aki hiteles, de szerintem a legtöbb olvasó nem hülye, és előbb-utóbb ki tudja szűrni, hogy ki az, aki kamuzik. Aki pedig ezért áll neki blogolni, az meg is érdemli, de inkább sajnálom őket, mint elítélem.
    A lényeg, hogy szerintem mindenki arról ír és olyan blogot vezet, amilyen neki tetszik, mert az az ő blogja. Akinek tetszik, az követi, akinek nem, az meg nem. Ez szerintem ennyira egyszerű. Nem fogom azért nem kitenni a következő PP lakkról szóló bejegyzést, mert valakinek szúrja a szemét, egyrészt, mert imádom őket, szinte mindet, másrészt mert én határozom meg, hogy miről akarok írni. És lehet, hogy csak két ember lesz, aki hasznosnak találta, de ha volt legalább valaki, már akkor is megérte kitenni. Engem speciel a Yankee Candle bejegyzések hagynak totálisan hidegen, de sehol sem kommenteltem, hogy mennyire unom, hogy mindenhol ezeket látom. Egyszerűen nem olvastam el, és kész.
    Bár kicsit hosszúra sikerült ez a komment, összességében azt akarom mondani, hogy legjobb lenne, ha mindenki a saját háza táján söprögetne és nem a másikkal foglalkozna. Akkor ilyen sorok sem születnének talán...

    VálaszTörlés
  40. Sok mindenben igazad van, sokszor írnak egyszerre többen egy-egy új termékről. de például ha az körömlakk, engem mindenki bejegyzése ugyanúgy érdekel, mert mindenkinek más a véleménye, az ízlése, szerintem mindenki másmilyen képeket csinál. és ha kedvelem egy blogger tevékenységét, akkor kíváncsi vagyok rá.
    Ugyanakkor szerintem nem szimpatikus az embereknek, hogy állandóan kommentekért már bocsánat, de szó szerint könyörögsz... Másnak is rosszul eshet, hogy nem írnak a bejegyzésekhez, mégsem próbálja rákényszeríteni az olvasóit, mint te ahogy láttam már többször is... sajnos az emberek nem érnek rá mindig kommentelni.
    ha megfigyeled, a divat nem érdekel annyi embert, mint egy körömlakk... ez van, de ettől függetlenül te maradj egyedi, arról írj, amiről szeretnél, mert ez a te blogod.. ez pont az egyediségről szól. nekem is van, hogy kiteszek egy manit, ami nekem nagyon tetszik, de senki nem ír rá. mert más az ízlésünk, és mivel ezt tudom, nem érdekel. majd írnak másra. szerintem jó a blogod, csak ez miatt túl erőszakosnak tűnsz sokszor, ami ijesztő az olvasók számára.
    szerintem a prostis téma nagyon erős túlzás... a két dolog egyértelműen összehasonlíthatatlan... persze vannak rossz példák, alaptalan ajnározások, de a legtöbben megírják, ha nem jó egy termék, akkor is, ha ingyen volt... legalábbis nekem, az általam olvasott blogokról ez a tapasztalatom, és én is így teszek. fontos a hitelesség, és igaz, hogy ez sajnos van, amikor nincs meg. de ezt a hasonlatot több okból is nagyon rossznak gondolom és nagyon sok okból helytelennek. minden érmének több oldala van, például gondolom sosem beszélgettél még el egy prostival sem, nem hinném, hogy belegondolsz ebbe a dologba, de ez megint más kérdés...

    VálaszTörlés
  41. Kedves Anna!

    Elolvastam a hosszú bejegyzésedet én is :) Egyébként pont a minap találtam rá az oldaladra Szandránál, amikor olvasgattam a kommenteket egy hasonló témájú bejegyzésnél. Megtetszett a hozzáállásod, aztán gondoltam, megnézem, miket is teszel fel ide. Ma jutottam el odáig, hogy rendesen nekiálljak böngészni, leültem a kis teámmal, aztán megláttam mindjárt az elején, hogy huh, ez meg mi? :) Végigolvastam, és azt tudom írni Neked, amit másnak is: meg tudom érteni azt, hogy miért vagy ilyen véleménnyel. Igaz, én nem írok beauty blogot, de írok, csak épp regényt :D Vannak amatőr oldalak, ahová én is felteszem az egyes irományaimat, így tudom, milyen az, amikor az embernek csak nő és nő az olvasói száma, de nincs több komment továbbra sem, maximum egy-két embertől jobb esetben :)
    Bevallom őszintén én nem rég kattantam rá az ilyen blogokra, de így sem nézek többet, mint három embert, veled együtt már négyet (nem puncsolásból, egyszerűen csak az fog meg egy blogban, ha látom, hogy valamiért más vagy épp megtetszik a blogger gondolkodása), így nem igazán tudom, mik a sláger témák, ahogy azt sem, mi a módi. Viszont ahogy látom, Nálatok sincs másként, mint az írásnál, hogy amikor a Twilight volt a menő, akkor mindenki vámpírokról akart írni (én is, szegény tizenéves fejem :D). Ez szerintem mindig is így volt, és mindig is így lesz. Mindig lesznek olyanok, akik felkapottak, pedig nem érdemlik meg, de olyanok is, akik viszont megérdemelnék, mégsem kapnak vissza eleget abból, amit adnak. De szerencsére mindig van néhány kivétel, akik megérdemelten kerülnek a figyelem középpontjába. :)
    No, de visszatérve még egy kicsit a kommentekhez. Én néha egyébként zavarban vagyok, mert egy regény minden egyes fejezetéhez nem esik nehezemre, hogy írjak, de itt néha attól tartok, hogy az adott blogger megcsömörlik tőlem, vagy azt hiszi, ráakaszkodom :D Pedig nem, csak egyszerűen szeretek beszélgetni :) Ezt főleg akkor veszem észre magamon, amikor egyszerre követem a facebook profilt és az oldalt is. Valahogy zavarban vagyok, és azon agyalok, hogy vajon nincs még elege belőlem, hogy állandóan irkálok? :D Szóval, na, kicsit nehéz nekem ez a téma, de azért általában írok, amikor nem bírom ki :)
    Remélem, nem haragszol, amiért leírtam a gondolataimat így teljesen újként és ismeretlenként :) További jó blogolás kívánok, és amint időm újra engedi, folytatom a nézelődést az oldaladon :)

    Üdv, Nocy

    VálaszTörlés
  42. @djkaty, köszönöm hogy írtál. :) Szerintem jó, hogy valaki részletesen ír a gyertyákról és azt hiszem nagyjából már elült körülöttük a mánia, most már csak a fanatikusok maradtak. :D Durva, amit írtál, hogy a cégek nyakára jártak. Sosem lenne gyomrom ilyesmihez, mindenkinek szíve jóga eldönteni, hogy mit hajlandó megtenni a sikerért. Ha ebből akarnák megélni, akkor lehet, hogy én is rámenősebb lennék. :D

    @Szandra, imádtam a te írásodat. Szeretem a képeidet és az outfit fotóidat is. :) Te is az elsők között voltál, és biztosan sok blogger merített ötletet a munkádból. Amit én mostanában látok, hogy mindenki a sikeres blogokra akar hasonlítani, átveszik azok cikkeit, a fotók stílusát, a kinézetet és gyakran érzem azt, hogy "nem látom" a bloggert a blog mögött. Ahogy írtam, nekem nem számít hogy 1 ember ír e vagy 10, csak sokat segít, ha van visszajelzés és nem azt érzem, hogy magamnak írok. Ha senki sem ír, akkor honnét tudjam, hogy az adott téma, cikk, hasznos, jó e, tetszik e az olvasóknak? Velem is gyakran előfordul az, hogy nincs időm írni, vagy csak telefonról megnézek gyorsan 1-1 bejegyzést, de épp azért mert tudom, hogy nem jó érzés, ha senki sem reagál, igyekszem írni annyi helyre, ahová csak tudok.

    @Tipegő Zombi, nálad mindig látom, hogy átgondolt amit írsz, gyakran kiemeled a részleteket, ami lehet, hogy másnak nem tűnne fel. :)

    VálaszTörlés
  43. @Zizitim, azt hiszem hogy nem olvastad el a teljes bejegyzést vagy a szöveg értelmezésével voltak problémák. Igen, lehet hogy a keserűség szólt belőlem, de szerintem ez érthető, ha valaki több órát tölt fotózással, képszerkesztéssel, a bejegyzés megírásával, de senki sem ír még csak annyit sem, hogy jó. Nem tartom magam egyedinek, nálam is vannak olyan bejegyzések, amik más blogokon is, de törekszem arra, hogy ne úgy csináljak mindent ahogy másoknál látom.
    Visszanéztem azt a bizonyos tesztet és láttam, hogy napokkal később reagáltál a kommentárokra. Sajnos nem szoktam visszaolvasni régebbi bejegyzéseket, vagy legalábbis nincs mindig időm rá. Bevallom én akkor azt a konfliktust el is felejtettem és lezártam magamban. Nem hiszem, hogy a blog szerkesztőjének kellene megvédeni az olvasókat, ha nem értenek valamiben egyet. Szerintem én veled udvariasan beszéltem és a másik lány sem volt trágár. Ha hiszed, ha nem, engem is ért már atrocitás más blogon, de eszembe sem jutott volna, hogy azt várjam, a szerző álljon ki mellettem. Azt is hozzá kell tenni, hogy te akkor meglehetősen lekezelő és kioktató stílusban szóltál hozzá a tesztemhez, a másik kommentáló pedig azt sérelmezte, hogy ha ilyen szakértelemmel rendelkezel a vörös rúzsok terén, akkor a te blogodon miért nincs kép felkenve a rúzsról. Volt már példa rá, hogy az olvasók egymásnak estek itt a blogon, de akkor közbeléptem, mert nem szeretem a veszekedést.
    Az, hogy azóta nem írsz ide, a te döntésed, bár meglátásom szerint ez elég gyerekes dolog. Persze ha nem tetszik a blog, a világért sem akarom az idődet rabolni. De nekem az olyan lereagálása a dolgoknak, mint amikor a barátnőm 1 évig nem ment DM-be, mert nem fogadták el a kupont amit be akart váltani. :D Nekem is volt már, hogy valamiben nem értettünk egyet egy blogszerzővel, de eszembe sem jutott, hogy ne írjak neki többet. Sajnálom, hogy nem reagáltam akkor a későbbi kommentárodra, most már jobban figyelek rá, hogy visszanézzem a régebbi bejegyzéseket is.
    A PP-vel kapcsolatban is félreértetted a dolgot azt hiszem. Imádom azokat a lakkokat, gyönyörűek, meseszépek, biztosan eljön majd az idő, hogy nem tudok nekik ellenállni. A mondanom lényege csupán az volt, hogy mekkora tud lenni a nyomás egy bloggeren, ha azt látja, hogy másik valamiről írnak és felkapják és imádják. Anno szerintem ugyanez volt a YC-vel amiről pont én írtam először. Azt sem állítottam, hogy unom a lakkos bejegyzéseket, általában az elsők között vagyok akik imádatukat fejezik ki egy szép lakk láttán. Nem vagyok az a típusú ember, akinek bármi is szúrná a szemét, képzeld, ha akarnám megvenném magamnak a PP lakkot, vagy a Naked3 palettát, de igyekszem ésszerűen vásárolni és most vannak az életemben más dolgok amikre érdemesebbnek érzek pénzt kiadni. (Lakberendezés, minőségi ételek és hozzávalók, szórakozás, stb.) De szerintem ez teljesen magánügy, mindenki arra költ amire akar. Azt akartam érzékeltetni azzal a bekezdéssel, hogy milyen könnyű elcsábulni valamire, amit mások annyian szeretnek és dicsérnek és így a kezdő bloggereknek és fennáll a veszély, hogy a saját útjuk helyett azon indulnak el, amit más, sikeres bloggerek már kitörtek.
    A saját háztájon söprögetést akkor a saját megjegyzésedre is vissza lehetne következtetni, -referatur ad naturam - vagyis miért zavar téged az, hogy én szót emeltem ezek mellett a dolgok mellett, ha nem tetszik, miért nem mentél el mellette, ahogy a YC bejegyzések mellett is. ;)
    Ne érts félre, örülök, hogy elmondtad a véleményed csak úgy érzem épp te értettél félre engem.

    VálaszTörlés
  44. @Liza Magyar, köszönöm, hogy írtál. Azt nem gondolnám, hogy a körömlakkok több embert érdekelnének mint a divat, elvégre az utcán sem egy lány lakkját veszed észre elsőnek és hiába szép egy lakk, mégasem az határozza meg egy meber külsejét, stílusát, maximum felteszi az i-re a pontot.
    A prostis dolog egy hasonlít akart lenni, arra akartam rávilágítani, hogy az a stratégia, hogy megkeresik a cégeket, hasonló, mint amikor valaki leint egy pasit az út szélén és nyilván az örömlány sem mondja azt a kliensnek, hogy szar volt vele, a blogger sem fogja leszólni azt a terméket, amit magának kunyizott ki, ahogy szerinted én a kommnentárokat.
    Nem kell mindent olyan szó szerint venni, eszembe sem volt a bloggereket a prostituáltakhoz hasonlítani, csupán magát a dolgok menetét hasonlítottam össze vele.
    Ha akarnám, sem tudnám az olvasókat kényszeríteni, hogy írjanak, nem erről szólt az egész.

    VálaszTörlés
  45. @Jajj Nocy, de örülök neked. *.* A pokol gyermekei blogodat követem is. Már rég végig akartam olvasni, de mindig kiment a fejemből. Tudod, én is írok, habár most blogon nem, inkább csak szösszenetek vannak. Amúgy ezt is majdnem beleírtam, de aztán kivettem a szövegből. Anno, mindenki író akart lenni a Twilight miatt. Amikor írtam a Shadow Walkert, minden 2. blog Bella&Edward fanfiction volt. :D Most meg mindenki "belehalós regényt" ír, a Fault in our stars miatt. :D
    Dehogy haragszom, írj ha úgy érzed, hozzá kell szólnod valamihez, én csak örülök neki. :) Főleg ha az olvasók egymással beszélgetnek. :)
    Én is megyek majd hozzád, jó hogy jöttél és írtál. :) Olyan sok író lánnyal tartottam a kapcsolatot régen, jó lenne újra beszélni mindenkivel, de a legtöbben sajnos már nem írnak.

    VálaszTörlés
  46. hát mondjuk tény, én nem követek sok divatos blogot, így nem látom, milyen mértékben szólnak hozzá. mindenesetre azt vettem észre, a lakkok most nagyon fel vannak kapva, és így a lakkos blogok is. te is írtad, ha egy lakkról írsz, mindig kommentelnek, ezért írtam, de igazad van, ebbe nem látok bele teljesen.
    tudom, hogy hasonlat volt, értem mit akartál vele kifejezni, és ennek tudatában fogalmaztam meg az észrevételeimet erről.

    VálaszTörlés
  47. Na hát én se maradjak már ki a jóból :P
    Igazság szerint sokszor olvastam át ezt a bejegyzésedet, még munkába menet is telóról, mert olyan témát érintesz, amire nem lehet csak úgy összecsapni valami kommentet, oszt csókolom. És mivel egy napon születtünk, tőlem pont ugyanolyan őszinteségre számíthatsz, mint amit te magad is képviselsz, de nagyon remélem, hogy ez nem fog gondot jelenteni :) Én is kiérzem a keserűséget a soraidból, nyilván azért is született ez a bejegyzés, mert ki akartad adni magadból és mások tudtára adni, hogy mennyi munkád van a blogodban. Értem a problémádat is. Ugyanakkor bizony az egyediségnek sajnos az az ára, hogy nem mindenkinek van pont arra igénye. Meglehet, hogy sok egykaptafa blog van a világban, de bizony én is olyan ember vagyok, aki szereti a negyedik blogon is elolvasni az író véleményét akár egy tusfürdőről is, mert több szem többet lát. Igen, tény, hogy divattá váltak a virággal teli vázák, az ikea kiegészítők, a sablon beállítások és pózok, de ha egy séma jól bevált, akkor miért ne alkalmazhatná más is? Én speciel kib... lusta vagyok ahhoz, hogy nekiálljak rendet rakni az őskáoszban (alias lakás XD) csak azért, hogy művészi körülmények között fotózzak le egy körömlakkot, de másoknál örömmel elnézegetem és becsülöm az alaposságukat, hogy ilyesmire is figyelnek. Az más kérdés, hogy ilyen dekort sosem alkalmaznék, mert haldokló virágban én nem tudok gyönyörködni, ikeába meg nem járok. És drága fényképezőt sem fogok venni, továbbra is a kis gagyi telómmal csinálom a képeimet. Lehet, hogy nem olyan szépek és tökéletesek, de legalább az enyémek. Mivel nem vagyok beauty blogger, nem is törekszem arra, hogy ilyen témában makulátlan legyek. A blogom amúgy is kutyulék, egyáltalán nem kategorizálható be sehova, tehát ha úgy vesszük egyedi, mégis több, mint 5 év blogolás után csak most léptem át a 200 feliratkozót és most lettek rendszeres kommentelőim. Ennek persze nagyon örülök, de sosem ez volt a célom. Sosem akartam népszerű lenni, ismert, nem akartam betörni a beauty világba, ingyen cuccokat kapni, mert úgy sem tudnám hozni azt a színvonalat, mint mások. Persze néha sóvárogva nézem a sajtótájékoztatókat, de azt is csak az élmény miatt, hogy megismerhetnék sok új embert. Szóval szerintem az egész csak hozzáállás kérdése. Nekem speciel nincsenek elvárásaim az olvasóim felé. Ha nem írnak egy bejegyzésemhez, akkor nem írnak. Néha persze rossz, mert sokat dolgoztam vele, de ha nem, hát nem, nekem attól függetlenül jól esett megírni. Én amondó vagyok, hogy az ember legyen hű önmagához, csináljon mindent úgy, ahogy jónak látja, tehát te is folytasd a megszokott szellemben a blogolást, ha adhatom ezt a tanácsot. De az emberektől nem lehet elvárni azt, hogy egyformán fontosnak és érdekesnek tartsanak valamit velünk együtt. Mert miért is kommentelnék egy olyan bejegyzéshez, ami nem igazán érint meg? Ha valami tetszik megírom, ha pedig nem, akkor vagy nem írom le, vagy diplomatikus formában teszem.
    (folyt.köv.)

    VálaszTörlés
  48. De pl. említed a polyvore-os szettjeidet. Én teljesen el tudom képzelni mennyi munkád lehet vele, de 1-2 kivételt leszámítva sajnos én sem írok hozzájuk, mert az öltözködési stílusunk eléggé ellentétes. Nem azért nem írok, mert nem jó, amit csináltál, hanem mert távol áll tőlem a témája, stílusa. Ebbe sajnos bele kell törődni, velem is előfordult már sokszor hasonló dolog. Mivel imádom a goth szubkultúrát, sok ilyesmi tartalmat is teszek ki, amihez csak elvétve, vagy soha nem írnak, de nem számít, mert az én lelkemnek jót tett. Amondó vagyok, hogy nem kell fújni azokra, akik bizonyos céllal blogolnak, legyen ez akár terméktesztelési lehetőség, meghívások, akármi, mert ez az ő dolguk. Te légy önmagad és csinálj mindent úgy, ahogy jónak látod, és a többi ember is tegyen így. Én egyébként szinte minden nap kommentelek a feliratkozott blogjaimon, nem kis meló, főleg ha tényleg tartalmasat akar írni az ember. Na ebből az egész katyvaszból azt akartam kihozni, hogy értem mi bánt, de meg kell tanulni helyén kezelni ezeket a dolgokat. A tömeg nyomása nagyon erős, ezért is működik a sokadik blogon a sokadik YC tart-os bejegyzés, de te ne azzal legyél elfoglalva, hogy a másik mit csinál és miért kap több kommentet. Az foglalkoztasson, hogy te ekkora nyomás mellett ne veszítsd el a blogod egyediségét. Én pl. a világ minden kincséért sem változtatnám meg a Mesevilágomat, mert még ha kevesen is olvasnak, vagy kevesen is kommentelnek, azok tényleg azért teszik, mert szeretik, amit oda pötyögök és úgy, ahogyan csak én tudom tenni. És ez engem bőven boldoggá tesz :)
    No remélem semmi bántót nem írtam sem feléd, sem mások felé, mert én tényleg tiszteletben tartom mindenki munkásságát. A te blogodat is nagyon szeretem (és még meg is említettél, láttam ám :P), és szerintem semmin nem kell változtatnod, mert ez így tükröz téged.

    VálaszTörlés
  49. Bevallom őszintén, nagyon kíváncsi voltam a reakciódra és sajnos nem csalódtam. Végigolvastam a bejegyzésedet, úgy alkottam véleményt és nem gondolom, hogy bármit félreértettem.
    Az, hogy mi gyerekes és mi nem, kár feszegetni, szerintem a kommentek elmaradása feletti kesergés sem kevésbé az.
    A régebbi bejegyzéseket én sem olvasgatom, de ha kapok egy megjegyzést, arról érkezik egy e-mail is, így tudok rá reagálni.
    Az említett bejegyzésnél a kommentembe bele is írtam, hogy nem volt célom, hogy megbántsalak (ha mégis ez történt, azt sajnálom), de ugyanezt a kommentet leírhattam volna akkor is, ha nincsen blogom. Akkor vajon milyen sértést kapok? Te tudod amúgy, hogy minek engedsz teret a saját felületeden, én nem hagynám, hogy valaki így személyeskedjen egy másik olvasómmal, mert mindenki hozzászólását egyaránt értékesnek tartom.
    Az pedig, hogy mire költöd a pénzed és mit engedhetnél meg magadnak, ha szeretnéd, végképp nem értem, hogyan kapcsolódott ide. Nem szeretek és nem is szoktam más pénztárcájában turkálni, itt sem írtam semmi ilyesmit.
    A reakciód azonban egyáltalán nem tetszik, így az a legegyszerűbb, ha a közeljövőben inkább nem látogatom a blogodat és valóban inkább a saját házam táján söprögetek én is.
    További jó blogolást kívánok Neked!

    VálaszTörlés
  50. @Zizitim, köszönöm, azt is, hogy leírtad a véleményed.
    Ha így gondolod és nem vagyok szimpatikus, akkor tényleg jobb ha nem olvasod a blogot, biztosan találsz helyette mást ami jobban fog tetszeni.
    Minden jót neked és sok sikert a blogodhoz! :)

    VálaszTörlés
  51. @Megaera, köszi, hogy írtál, nagyon jól esett. :) Nekem pont azért tetszik a te blogod, mert olyan változatos és tényleg mindenről írsz és tükrözi a személyiségedet. :)

    VálaszTörlés
  52. Sokat gondolkodtam rajta, hogy írjak-e ehhez a bejegyzéshez, vagy ne. Végül mégis úgy döntöttem, hogy írok.

    Először az alapfelvetésre szeretnék reagálni, amely szerint a bloggerekből kiveszett a kreativitás. Úgy látom inkább az önkritika veszett ki néhányukból. Például egy körmös bejegyzésnél valljuk be alap, hogy a lakkot a körmömre kenem, és ne ma körömágybőrömre, meg úgy mindenhova máshova. Nem mondom előfordul, hogy az ember véletlenül maszatol, de akkor fotózás előtt leszedni szépen lemosóval a bőrére tapadt lakkot. De nem. Mert "nem volt időm a fotózás előtt".
    Vagy áradozik egy kézkrémről, hogy "mennyire jól hidratál", de a képeken látszik, hogy csontszáraz a keze.
    Sokan vannak egyébként, akik nem képesek elfogadni a negatív hozzászólást, vagy úgy egyáltalán bármilyen kritikát.

    A kommentekről: én már többször leírtam, hogyha nincsen építő jellegű/hasznos mondanivalóm egy témáról/képről akármiről, akkor nem fogok írni. Az erőltetett kommenteknek mindig olyan izzadságszaguk van, az pedig, hogy "tetszik"... Nos, darabnak éppen darab, de a semminél szerintem nem jobb. A presszionálást meg máshol sem szeretem.
    Vannak bejegyzések, amelyek érdekelnek egy blogon, és vannak, amelyek nem. Tudom, hogy melyik blogot kell megnyitom, ha szép manikűröket szeretnék látni, ha sminkötletet szeretnék, ha hiteles, alapos, részletes, mindenre kiterjedő tesztet szeretnék olvasni. Kicsit sajnálatos, hogy nincsen egyetlen egy olyan blog sem (vagy én nem ismerem), amelyikben mindez egyszerre lenne meg.

    A tesztelésről. Már többször leírtam több fórumon, hogy a a cégek felismerték a beauty blogokban és bloggerekben rejlő lehetőségeket. Nagy reklámfelület, gyors információáramlás, és rengeteg emberhez jutnak el egy-egy bloggeren keresztül. Ezek után minden csak a blogolón múlt: eladta magát, vagy nem. Mert valljuk be, van azért sok olyan blog szép számmal, ami olyan, mintha valami reklámújságot lapozgatnál. Semmi baj, már nem nyitom meg az adott oldalakat :D
    Nagy valószínűség szerint a "tömegbejegyzések" is ennek köszönhetőek... (Jó, azokat még nagyjából el tudom fogadni, több szem többet lát, más megközelítés, más bőrtípus, felhasználási mód, akármi)
    Mondjuk azt leírom, hogy elég szánalmas dolog a repicuccot blogsalen eladni. Az pedig egyszerűen szánalmas, amikor valaki elkezd zaklatni egy céget, hogy adjanak neki valamit kipróbálásra. Olvastam ilyet teljes bejegyzésben, hogy XY nem tudott elmenni egy rendezvényre, a cég mondta, hogy oké akkor majd elküldik a repicuccot. XY nem kapta meg, hát írt róla egy bejegyzést, hogy ejnyebejnye, megígérték, de nem sikerült postára adni. Azért valljuk be, ez sem korrekt. Engem, mint olvasót totál nem érdekel, hogy a QW cég miért nem küldi ajándékot néhány bloggernek/elfelejti postára adni az ajándékot. Nem rám tartozik, ha annyira kell neki ajándékba az a spirál, akkor játsszák le egymás között.

    Picture Polish lakkok: szépek, szépek, de hiába van saját keresetem, nálam van egy lélektani határ, aminél többet nem vagyok hajlandó kiadni egy-egy termékért. Nos, a PP lakkok már ezen kívül esnek. Jócskán kívül. Szeretem nézegetni a képeket, és gyönyörűek a lakkok, de megvenni 150.lakknak annyi pénzért...? Kösz, nem :D
    Ha már lakkok, akkor még a Nailland mániát is megjegyezném, hihetetlen, hogy mennyire imádják. Nos, én elég sokszor járok a Nailland felé, de mindig keserű szájízzel távozok. A múltkor egyedül voltam a pultnál, kétszer köszöntem az eladónak, akinek egyszer sem sikerült visszaköszönnie, pedig tényleg úgy mentem oda (listával!), hogy akkor most ezt meg ezt megveszem magamnak, mert régóta vágyom rá. Gondolom nem kell mondanom, hogy ezek után mennyire elment tőle a kedvem.



    Lényeg a lényeg: mindig lesznek olyanok, akik kitalálnak valami újat, és mindig lesznek olyanok, akik lenyúlják ezt az újat. És mindig lesznek olvasók, akik vagy ide, vagy oda fognak húzni, vagy leírják a gondolatukat, vagy nem. Ennyi.

    VálaszTörlés
  53. @Nuss, Köszi, hogy írtál. Sok mindenben egyezik a véleményünk ezek szerint. :) Ha te írsz valahová, akkor mindig látom, hogy van mögötte gondolat, összeszedett és szépen megfogalmazott véleményt adsz. :)
    Nekem csak az esik rosszul ha mondjuk valaki kér tőlem egy bizonyos bejegyzést: legyen az szett, recept, teszt, vagy bármi, aztán még egy köszönömöt sem kapok érte, vagy legalább tényleg, annyit írna, hogy Tetszik. :D Most már úgy látom, hogy túlreagáltam a dolgot és biztosan nem lesz több ilyen kirohanás a kommentárok miatt, de az utóbbi 1-2 hétben teljesen úgy éreztem, hogy lassan már csak magamnak írom a blogot és nem is voltam benne biztos, hogy az embereknek tetszik e még egyáltalán. De nagyon sok pizitív visszajelzést kaptam azóta, amik megerősítettek ilyen tekintetben.
    A PP nekem is túl van a lélektani határon, nekem a 2000 a max, amit kiadok egy lakkért. Nem azt mondom, hogy néha nem fér bele és biztosan veszek majd PP-t, de most jobb helyet tudok találni annak a 4000Ft-nak. :) Ezért is írtam azt, hogy nem szúrja a szememet ha valaki vesz, vagy ír róla, vagy valakinek több is van. Csak szerintem beauty bloggerként az emberen van egyfajta nyomás, hogy ha valamit sokan szeretnek, akkor neki is ki kell próbálnia. UD paletták, micellás víz, TBS termékek, stb.
    Amit az igényességről írtál, azzal is teljesen egyetértek. Én nem tudok szépen lakkozni de az első itt megjelent manikhoz képest szerintem sokat fejlődtem. De akkor sem jutott volna eszembe, hogy sebes, kirepedezett kézzel fotózzak, vagy úgy, hogy teljesen összekentem magam. Olyat is láttam már, akinél le volt pattogva a lakk, amikor lefotózta, és amikor szóvá mertem tenni, még fel volt háborodva, hogy nem volt ideje a felkenés után fotózni, csak a 2. napon. Ez szerintem olyan, mintha valaki sminket fotóz, de már olyan állapotban, hogy lekopott a rúzs, összegyűlt a szemhéjfesték egy csíkba és zsíros lett a bőre és azt várná, hogy dicsérjék meg. :D

    VálaszTörlés
  54. Rég láttam már ennyi betűt egy helyen :) Igazából én a nagy divatvilágból csak egy igazán picike részt tartok fókuszban, ez a nail-art, de PP lakkom nincs és nem is lesz a közeljövőben, mert drága, nem engedhetem meg magamnak, akkor sem ha napi 100 posztot látok ezzel kapcsolatban :D Inkább nem is fájdítom a szivem ezekkel. A teszteknél meg kitapasztaltam már, hogy kinek a véleményére adhatok. Egyébként én nagyon szeretem a blogodat, talán ez az egyetlen kapcsolatom a mai divattal. :D Egyszer olvastam egy külföldi blogger tollából egy "hogyan legyél boldog blogger" cikket és az volt az első pont hogy ne nézegesd a statisztikákat. Lehet benne valami, de ki bír ellenállni a számok csábításának? :D

    VálaszTörlés
  55. Megizzasztottál ebben a bejegyzésben, hisz mégis csak egy komoly témába csöppentél bele, és kiadtad a véleményed. Megoszlanak a vélemények ezzel kapcsolatban, valahogy a komolyabb témáknál mindig ez van…
    Jómagam is észrevettem a változást a blogok evolúciójában. Eleinte azt hittem velem van csak a baj, de nem. Most igazolódott be 1000%-osan, hogy bizony a blogger közösségben valami felütötte a fejét és mondhatni járvány szerűen szedi áldozatait.
    Nem is tudom, melyik kis részbe kezdjek bele... Annyi mindent írhatnék... De ha már a fertőzöttséget hoztam fel legelsőnek kezdjük azzal. Valamiért nem érzek késztetést olyan bejegyzések tömeges olvasásához, ami ugyan azt a sémát követi, képek terén is ugyan olyanok, üresek nincs benne maga a készítő. Van olyan blog, amit nagyon szeretek és a képek minősége bombasztikus, nekem nagyon tetszik. Van benne egy kis tömeg érzés nála, de úgy beleadja és átjön a személyisége, hogy nála nem baj. Szóval, amikor görgetem az új bejegyzések tengerét, és látom, ez is szemcerka teszt, itt is, itt is, és itt is. Minek olvassak egy nap 182 db szemceruza tesztet? Néha elgondolkoztam egy-egy elborult pillanatomban, hogy biztos valamilyen szekta tagjai, akik a filmekből jól ismert piros telefonos forró dróton keresztül beszélik meg, hogy tömeges szemcerka inváziót küldenek az olvasókra.
    Nem, nekem ez nem okés. Séma, séma, séma. Mindenkinél az, vagy hasonló. Nem kell. Egyediség kell bele, és jellegzetesség. Ezért próbáltam a nemrég újra indított blogomat annyira karakteresre csinálni amennyire csak lehet. Ráadásul, nem csak a tömeg tesztek lesznek rajta. Lesz saját ötletű sorozatom, ami megkülönböztet majd és (remélhetőleg) izgalmassá teszi az egészet. Szóval séma le, egyediség jeee. :D
    A követők kérdésével annyiban értek egyet hogy igen is szeretnék minél többet, hogy sokakhoz eljussanak majd a véleményem szerint hasznos írásaim. Nem menőzni akarok azzal, hogy juj sokan olvasnak hajaj.
    Következő, számomra a pinterestes képek, ha csak abból áll egy bejegyzés, és az egész blog, az az nem jó nincs benne semmi egyediség ismét. De mivel én személy szerint imádom az említett oldalt, nem azért teszek ki mert mindenki. (Ez nem vettem magamra még akkor sem, ha az első bejegyzésem, pont egy ilyen kép... xD)
    A céges esetek.... A termékek küldésében látok értelmet, de akkor is szemétségnek érzem. Persze, hogy jobban megy egy blog sorsa, ha mindig a legújabb cuccokról ír, esetlegesen hamarabb mint ahogy kaphatóak lennének. De annyiból látom értelmét, hogy is esetlegesen mi olvasók/vásárlók több helyen tudjuk elolvasni a termékről alkotott véleményeket, ergó jobban megerősíthet a döntésünkben. Ehhez kapcsolódóan, aki kap terméket, és nem tudok szebben fogalmazni de kinyalja a cég seggét azzal, hogy bár pocsék a termék olyannak állítja be mintha az év terméke díját már megnyerte volna.

    A lényeg, ami számomra a legfontosabb... legyen egyedi a blog, a bejegyzések...

    Tetszett, hogy így összefoglaltad a dolgokat, grat. :)

    VálaszTörlés
  56. @Szilvia A, köszönöm, hogy írtál. Örülök, hogy tetszik a blog. :) Igen, van benne valami, sajnos a számok az egész életünket meghatározzák, valahogy nem kellene olyan nagy jelentőséget keríteni nekik, legyen az kommentár, életkor, vagy épp ki hány kg. ;)

    @Vivianna, nagyon tetszenek a meglátásaid, a szektás dolgon jót mosolyogtam Elképzeltem, ahogy megcsörren a telefon és amikor felveszem, valaki belesuttogja hipnotikus aláfestőzenével: Essence szemceruza... és már írom is a posztot. :D
    Aki egyedi akar lenni és jól csinálja, annak mindig kreatívnak is kell maradnia, mert szerintem a jó ötleteket mindig koppintják, legyen az egy fajta bejegyzés, háttér, fejléc, a fotók stílusa-kinézete, outfit vagy mani. Főleg azokra igaz ez, akik nem elhivatottságból, szenvedélyből blogolnak, hanem a nagy "eszményt, a fílinget" keresik, vagy épp szeretnének pr cuccokat kapni. Neki nyilván nincs olyan kezdő tőkéjük és itt most szellemi és kreativitásbeli tökéről beszélek, mint annak aki esetleg már évek óta beauty fanatikus vagy régóta követi a divatot.
    Ilyenkor persze mit tesz az illető? Megnyitja azokat a blogokat, ahol gyakran látni szponzorált hirdetést vagy esetleg sokszáz feliratkozó van és próbálja úgy alakítani a saját oldalát, amit ott is látott. Ha mondjuk bejön a dolog, akkor mint a domino, a következő generáció már róla koppint és mostanában szerintem sokaknak már türelmük sem volt ara, hogy megvárják a cégek ajánlatait, ők mentek eléjük. Ezért lehet az, hogy valaki negyvenvalahány feliratkozóval interjút készít xy szépségszalonnal, vagy zq szappanmárkával, ahol még a kérdéseket is mástól nyúlta le.
    Lényeg, a lényeg, köszi, hogy írtál és elmondtad a véleményed. :)

    VálaszTörlés
  57. Most megyek A falnak, komolyan! Három napja olvatam folytatásokban A bejegyzest és A kommenteket. Mikor haz A értem melóból, végre vegere ertem, megírtam A kisregény telefonnal. Gyerek közben feébredt. Futás, közben A telefon leesett. Befejeztem esze hatra. Erre mikor küldöm, kiírja nincs mobiladatátviteli kapcsolat.És bye-bye iromány ....ááá

    VálaszTörlés
  58. Semmi baj Piros, ha lesz időd és lehetőséged, írd meg nyugodtan a véleményed emailben, a címemet tudod. :)

    VálaszTörlés
  59. Sziasztok! Én ehhez csak annyit tudnék hozzászólni, hogy lehet, hogy sokan járhattak ugyanúgy mint én, aki meg tudtam nézni a bejegyzéseket, de nem enegedett kommentelni, és már a falat kapartam, hogy miért nem megy. Aztán megpróbáltam sok mindent, mire végre rájöttem, mit kell tenni. Viszont még így is van, hogy 1-1 blogra nem tudok írni.

    VálaszTörlés
  60. Kedves Anna!
    Nekem van egy blogom már rég óta ami most kb. 24 olvasóval rendelkezik, és némi hírlevél feliratkozóval, akiknek kb. a fele nem nyitja meg a hírlevelet... :D
    Nos eleinte rendkívül bosszantott, hogy kb. annyit nem írnak, hogy makk... :D Aztán teljesen megfeledkeztem eme bosszankodásról a sok munkám miatt. Bár sok kihagyással ugyan, de írom a blogot, élvezettel és örömmel. Mivel rájöttem, hogy magamat fosztanám meg az örömtől, ha nem írhatnám le a lelkesedésemet. Ebből táplálkozik a kreativitásom.
    Mostanában úgy kb. egy hozzászólóm van... :D
    Azért is folytatom, mert értéket is képvisel, és mert sokan elmaradnak egy idő után az írással. Ezáltal elévül a blog, és értelmetlenül kavarog a cyber térben. Egyébként magas a nézettsége..
    Nagyon sok blogra vagyok feliratkozva a feedlyben, egy halomra. Ez több mint egy magazinra való híreket ont naponta az emberre. Egy raklapra való képet... Én pl. nagyon vizuális vagyok, és már csak azokat részesítem előnyben amik megihletnek, vagy inspirálnak engem.
    Az őszinteség meghozza a nézettséget, és a hasonmásolók :D egy idő után valamin el fognak hasalni. Ez a dolgok rendje...szerintem.

    VálaszTörlés
  61. Most jutottam csak oda, hogy behozzam egy kicsit a lemaradásomat blogolvasás terén, és azt hiszem őszintén írhatom, szívemből szóltál! Ennek ellenére igen, én is fotóztam Ikea tálcán, és szőrmén, és belógó virággal, és azóta mintha a hasonló fotók száma igencsak megugrott volna, de erről nem ítélkezem, az Instagram is hasonlókkal van elárasztva, sokan inspirálódunk onnan. Amúgy egy abszolút hasonló hangvételű poszt érlelődik bennem is, és teljesen őszintén mondom, nem az irigység, hanem a kiábrándultság szól belőlem is. Kiábrándító, hogy az igazán "nagyon" minek is köszönhetik a sikerüket, habár számomra az így elért siker, nem is valódi siker. Számomra is fájó, amikor egy olyan posztot készítek, ami hozzám igazán közel áll, és alig érkezik hozzá egy-két komment, de már nem érdekel, ez vagyok én, nem fogok körömlakkokról, és szemceruzákról írni, mert az a "trendi". Bevallom, ezért is tűntem el egy kicsit a kommentelők sorából, habár a háttérből itt vagyok, mint olvasó, mert kiábrándultam ebből az egészből, de abbahagyni nem akarom, hiszen szeretem csinálni, de sok felületen már inkább csak felidegesítem magam. :/ Én sem akartam soha nagy blog lenni, nem is vagyok, talán, ha nem utasítottam volna vissza szinte az összes ajánlatot, most én is ott lennék a "nagyok" között? Amikor ezen agyalok, arra gondolok, hogy örülök, hogy bizonyos emberek körébe sosem fogok tartozni! ;) És százszor nagyobbra értékelem a tiedhez is hasonló blogokat, vagy, ahol az outfitek mögött nem profi fotós, sminkes, stb áll, hanem maga az ember!

    VálaszTörlés
  62. @Lolli teljesen egyetértek veled, főleg az utolsó gondolatban. :)

    @hkorinna, nekem pont azért tetszik a blogod, mert őszinte,egyedi és látszik rajta, hogy nem szponzorált. A fotóidból pedig árad a művészet, a szépség és kreativitás.
    Ez az amit bármennyire is akarnak, nem tudnak lekoppintani, hiába van meg hozzá minden, a kamera, a díszlet, ha a szív és a "szem" hiányzik a fotóból. :)

    VálaszTörlés
  63. Köszönöm Anna, ez most nagyon-nagyon jól esett! ♥

    VálaszTörlés
  64. Miközben olvastam a bejegyzést folyamatosan próbáltam észben tartani, hogy mire szeretnék írni is mit, persze mire a végére értem már összekuszálódott, szóval nem feltétlenül lesz teljesen összefüggő, amit írok :D

    Én körülbelül fél évvel ezelőtt kezdtem el írni a blogom, eleinte nem is mertem belevágni, mert tudtam, hogy rengeteg van, de aztán arra jutottam, hogyha engem ez érdekel és ehhez van kedvem akkor miért ne? Amit viszont semmiképp sem szerettem volna az az, hogy tucat blogom legyen.. mert én sem szeretem egy nap 20 féle blogon elolvasni ugyanazt, még a kozmetikai termékek esetén oké, mert több ember, más a bőrtípusa máshogy reagál a bőre, és minél több véleményt olvas az ember annál jobban áll össze a kép. Viszont mikor ugyanarról a spirálról, szemceruzáról írnak egy nap 20-an az már kicsit unalmas és reklámszagú. Persze nálam is vannak hasonló témájú bejegyzések, mint máshol (pl: körmös, tesztes), ilyen téren nem feltétlenül lehet egyedinek lenni, olyan mintha valaki kitalálja, hogy a víz csillapítja a szomjat, ezért ő vizet iszik, de más ne igyon, mert ő találta ki :D Viszont igyekszem minél inkább olyan dolgokról írni és olyan témákat is belevenni, amiről más nem ír, engem viszont érdekel és bízom benne, hogy más is hasznosnak találja. Bizony sok munka van egy-egy bejegyzés megírásában, ezért megértelek, mert én is nagyon örülök, mikor akár csak egy ember is, de hozzászól és hasznosnak találja, mert ha csak egy ember is értékeli, akkor volt értelme megírni. Nálam is általában a megtekintések száma száz fölött van, de nem ír senki, ilyenkor én is elgondolkozom, hogy érdekel-e valakit egyáltalán vagy csak magamnak írom. Érthető, ha nem akar valaki kommentelgetni, mert nem szeret vagy nincs ideje, kedve akármi, de egyébként pedig szívesen olvassa a bejegyzést. Csak az a baj, hogy visszajelzés nélkül honnan tudjuk, hogy most érdekes volt-e vagy épp leszarja a témát mindenki és találjunk ki mást? :D

    Az egyik hozzászóló írta, hogy egy ismerősének allergiája lett a kapott termékektől, de utána még is áradozott róla egy posztban. Hát ezen én csak pislogtam.. és ezek után elgondolkodtam, hogy ha ilyenek is vannak, akkor legközelebb elhiszem-e bárkinek is azt, amit egy teszt bejegyzésben állít, hiszen akkor honnan tudjam, hogy ki hazudik és ki a korrekt? Nekem ehhez biztos nem lenne bőr a képemen, még más egészségének a rovására sem tudnék hazudni, de hogy ha nekem magamnak is problémám lett a terméktől, akkor mi a fenéért dicsőíteném?

    A termékek "kunyerelásáról" az a véleményem, hogy van egy határ. Ha már valaki tényleg szó szerint kunyerál mindenkitől, aki "szembe jön vele", az tényleg no komment. Viszont biztos van ennek normális módja is, ha valaki nagyon érdeklődik egy márka iránt, de nem szeretné megvenni, inkább szívesen tesztelné és véleményt mondana róla, akkor miért ne tárgyalhatna róla egy céggel? Hozzá teszem én sosem kaptam semmit így, és soha nem is kértem semmit, sőt valószínűleg nem is fogok. Az emberek máshogy tekintenek valakinek a véleményére, ha tudják, hogy ingyen kapta az adott dolgot, ezáltal nem dob ki kvázi egy kalap pénzt az ablakon, szóval ha nem vált be kevésbé rossz, mintha fizetett is volna érte. Aki pedig nem kap egy rakat dolgot ingyen hetente, hanem maga veszi meg azt, amire szüksége van, az másképp fog rá tekinteni, és biztos vagyok benne, hogy ha nem vált be, akkor nem fog finomítani a véleményén, hanem megmondja kerek perec, hogy egy szar. Ha olvasói szemmel nézem a dolgot, akkor ez teljesen jogos is, különösen ha tekintetbe veszem az előbbi példát.

    A hozzászólásokról még annyit, hogy én is pont ezért szeretek hozzászólni olyan bejegyzésekhez, amik tetszene, vagy érdekelne, de nyilván én sem mindig mindenhez. Viszont vannak olyan blogok is, ahol hozzászólások vannak, de a szerző sosem reagál rá semmit, még ha kérdés szerepel benne akkor sem, és akkor ilyenkor megint elgondolkodom, hogy mi értelme hozzászólást írni? :D

    Meglepő módon egyébként a trollkodók, minősíthetetlen hangnemben írkálók nagy része általában névtelen és képtelen..

    folytatás -->

    VálaszTörlés
  65. A nyereményjátékoknak sajnos ez az "árnyoldala", sok helyen látom, hogy valaki a játék erejéig feliratkozik/csatlakozik a Facebook oldalhoz és eredményhirdetés után törli is. És lehet, hogy egyszer pont egy olyan ember fog nyerni, aki csak a játék miatt van ott és egyébként nem is érdekli/nem is tudja, hogy miről szól az oldal, elég szomorú. De sajnos nem igazán lehet ezt kiszűrni, pedig aki a játékot hirdeti szívesebben ajándékoz meg valaki olyat, aki nem érdekből van ott.

    Bejegyzések terén én azt nem szeretem, mikor látok egy TESZT elnevezésű bejegyzést, aminek a bevezetőjében levan írva, hogy az illető most leírja a személyes véleményét. Ezután a bejegyzésben pedig bevan másolva a promó szöveg, ami a termék hátuljára van írva, és a végén benyög annyit, hogy hát nekem bevált. Ennek mi értelme? :D Vagy van egy körmös bejegyzés, de a lakkozás olyan ronda, mintha egy 6 éves szórakozásból kenegette volna ki magát, az egész köröm be sincs festve rendesen meg ilyenek.. Egyáltalán nem azt mondom, hogy művészi fotót és munkát várnék, mert én sem lakkozom hibátlanul, nem vagyok műkörmös vagy ilyesmi, sőt az én alkotásom sem szokott tökéletes lenni, de azért az ennyire igénytelen dolgokat én nem fotóznám.

    A képek fotózásával viszont nem igazán értek egyet, bár én ezt nem is nagyon szoktam figyelni, hogy ki milyen szögből hogyan fotóz, én mindig úgy fényképezem, ahogy éppen jónak találom, ahogy esik, nem is nagyon lehet másképp :D Outfit bejegyzéseim nincsenek, de azt sem lehet nagyon különbözően elkészíteni, ha az illető nem egy modell szerintem. A szőrme, tálca, virág pedig szimplán csak jól mutat, engem ezek nem zavarnak, bár nekem egyik sincs :D

    Ha valaki csak azért megy Starbucks-ba vagy étterembe, hogy lefotózza, akkor az számomra vicces, én csak ezért biztos nem mennék el valahova. Starbuckban egyébként nem is voltam soha, szerintem baromi drága, főleg azért, hogy divatból elmenjek. Én azon szoktam csodálkozni mikor valaki mindennap posztolja, hogy mit ivott éppen az nap ott, és azon gondolkozom, hogy tényleg megengedhetik maguknak, hogy mindennap ezrekért igyanak valamit ott? Nem rosszindulból, nem igazán érdekel, hogy más mit csinál, csak furcsa :D

    A PP lakkok közül néhány szín van, ami nekem tényleg nagyon tetszik általában, de annyira nem tartom őket nagy durranásnak, hogy ennyi pénzt kiadjak értük, divatból pedig főleg nem. Olcsóbban is találok olyat, ami legalább annyira szép. Nem tudom ki hogy van vele, de én sosem vettem meg semmit csak azért mert divat.. ha valami tetszik, akkor anélkül is tetszik, hogy divat lenne, ha pedig nem tetszik akkor akkor sem fog, ha mindenki azt hordja/viseli.

    Mindenkinek szíve-joga, hogy miről ír, mint ahogy az is, hogy mikor kinek kommentel, ezt nem lehet kierőszakolni. Ha valakinek az tetszik, hogy minden blogon ugyanazt olvassa, ha ugyanazokat a stílusú bejegyzéseket szereti akkor ez van, nem lehet rákényszeríteni akkor sem, ha más más stílusú bejegyzéssel többet dolgozott.

    Remélem mindent leírtam, amit szerettem volna és remélem még elolvasod annak ellenére, hogy nem most írtad a bejegyzést. Ilyen hosszú kommentet még sosem írtam!! :D

    VálaszTörlés
  66. @Barbi, most meg vagyok tisztelve, hogy a leghosszabb kommentárt pont én kaptam. :D

    Egyetértek veled, szerintem is nagyon sok mindent (főleg a blogger világban) csak divatból csinálnak a lányok. Szerintem a Starbucks is egy ilyen életérzés, az Ikea, a PP, a TBS, a Yankee Candle... könnyen elszalad az emberrel a ló.
    Én is szeretem a Starbucks-os kávékat, de ha minden nap hozzájutnék, akkor sem fotóznám le állandóan. :D

    Köszi, hogy írtál és elmondtad a véleményed. :)

    VálaszTörlés
  67. Brutálisan jó lett ez a bejegyzés (is)!
    Olyan érzésem volt, mialatt olvastam, mintha a saját gondolataimat látnám leírva...

    VálaszTörlés
  68. Szia!
    Remélem még nem lejárt téma, mert ha valamire, hát erre érdemes kommentet írni :D
    Egyrészt, lehet hogy a lila ködben élő kezdő fog belőlem beszélni (egy hónapja indítottam a blogomat), másrészt viszont az utóbbi 5-6 évben mindig volt valamilyen blogom (ahogy nőtt be a fejem lágya, úgy hagytam magam mögött azokat, amikből már kinőttem), szóval azért mégsem vagyok annyira tapasztalatlan.

    Sok dologban megértelek. Egymást majmolni nincs értelme - ha írni akarsz valamiről, annak belülről kell jönni, nem azért, mert egy sereg birka éppen abba az irányba lohol. Nem kötelező sodródni az árral, de tény, hogy csak reménykedni lehet, hogy fogja majd hallatni a saját hangját az, akinek tényleg van mondani valója. Én speciel a minden tartalmat nélkülöző postokon tudok csendesen agyhalni, mert nem igaz, hogy valakinek abból áll a blogolás, hogy heti négyszer-ötször összedob valamilyen témában 5 képet, ami jól néz ki, aztán nesze, inspirálódj. Erre bárki képes. (És amúgy az ilyen típusú bejegyzés sem rossz, ha tényleg át van gondolva, meg ha 10 bejegyzésből nem 9 lenne ilyen az adott blogon).

    Ami engem igazán felhúz, az a szerzői jogok teljesen figyelmen kívül hagyása. Négy éve fotózok komolyabban, és közben fenntartok olyan praktikus profilokat, mint DeviantArt meg Flickr. És a pofátlanság teje, ahogy bloggerek lenyúlják mindenféle forrásmegjelölés nélkül azt, amivel én órákat dolgoztam. Magyar blogokon meg amúgy is látok cifrákat, mindenki mindent ész nélkül ment le a Pinterestről, tölti át a blogjára - eredeti link meg sehol. És annyira pocsék, amikor kedvenc külföldi fotósaim meg bloggereim által készített tartalommal elárasztott blogokat látok, anélkül hogy legalább azzal megtisztelnék az eredeti szerzőt, hogy kiírják a nevét és az eredeti linket. Úgy bírom, hogy mindenki foggal körömmel védelmezi azt, amit ő postolt, de ha külföldi alkotók cuccait nyúljuk le, az tök okénak tűnik, és senki nem szól egy szót sem. Pedig csak úgy csendben megjegyzem, hogy aki bármilyen jövedelmet is szerez a blogjából, azt simán be lehetne perelni azért, ha más képét közli jogtalanul, mert ezzel végül is anyagilag károsítja az eredeti szerzőt. Arról nem is beszélve, hogy a képeken szereplő emberek személyiségi jogaival sem szokott senki sem számolni, pedig az is megér egy misét...
    Na mindegy, ez volt az én kiábrándult-keserű komment részletem - szerintem ez is nagyban hozzátartozik a minőségi tartalom készítéséhez.

    És akkor most jön a naiv zöldfülű része :D Szóval azon kiakadni, hogy az emberek nem írnak neked kommentet, engem nem igazán tud megérinteni. Ha tényleg azért fogtál bele ebbe, mert téged érdekel, mert neked örömet okoz, akkor ha másnak nem, hát neked már megérte, hogy új bejegyzést állítottál össze :) Elég sok blogot követek, ha valami tényleg tetszik, vagy tényleg kivált belőlem valami említésre méltót, azt megírom. De ha az egész bejegyzés tök semleges számomra, csak megnéztem, mert alapból érdekel az a blog, akkor nem fogok kommentet írni - nekem igazából pont ez tűnne behízelgőnek, hiszen ha nem vált ki belőlem valódi gondolatokat a blogbejegyzés, akkor minek erőszakoljak ki magamból mégis valamilyen kommentet. Mármint, lehet hogy tényleg naiv vagyok, de szerintem az átlag blogger nem az ilyen hozzászólásokra vágyik.

    DE amúgy köszönöm a bejegyzést. Viszonylag kisebb arányban olvasok beauty blogokat, így ez egy elég érdekes betekintés volt számomra a "színfalak" mögé. Azt hiszem, kell látni az árnyoldalt is, akkor az ember jobban értékeli azt, ami valóban egyedi és minőségi :)

    VálaszTörlés
  69. @Dóri, szerintem a pinterest, tumblr, weheartit fotóknál egyszerűen lehetetlen egyéb forrásmegjelölést feltüntetni, mint hogy erről és erről az oldalról való, de még az cinkes, mert kb. mindegyik oldalon megtalálod ugyanazt a képet.
    A fotókat megosztják, lementik, újra feltöltik, egyszerűen lehetetlen nyomon követni, hogy kié volt az eredeti kép, főleg ha nincs rajta vízjel.
    Sajnos ez ellen nem sokat tud tenni az ember, maximum annyit, hogy vízjellel látja el a fotóit. Ha nincs rajta vízjel bárki mondhatja hogy az eredetileg az övé volt és akkor most bepereli mind a 300ezer blogot ahol megjelent.
    Jobb lenne persze, ha meg tudnám tisztelni az eredeti készítőt azzal, hogy belinkelem a munkáját, de egyszerűen lehetetlen megtalálni őket így. Még ha visszakeresem, hogy kitől osztották meg eredetileg, akkor sem biztos, hogy a fotó az övé.

    Ugyanígy lehetne akkor mondani, hogy egy bizonyos ötlet az enyém volt és akkor mások lenyúlták és pénzt csináltak vele, akkor beperelem őket. De itt is fel lehet tenni a kérdést, hogy honnét tudjuk hogy kié az eredeti ötlet. Én például tavaly ilyenkor kitaláltam egy TAG-et amit azóta több tucat blogon láttam és a kutya sem említette meg hogy az én ötletem volt. Parázhatnék miatta, de nem fogom mert az internet világa az ilyen. Ott minden kifolyik az ember kezei közül. Még ha a fotódra raksz is vízjelet, akinek van egy jó gépe simán le tudja koppintani a fotót vagy csak leszedi a vízjelet és már meg is osztja, utána pedig toporzékolhatsz hogy de a tiéd volt. Lehet más meg rárakja a saját vízjelét, mert vannak ilyen arcátlan emberek.
    Íróként megértem a csalódottságod, mert én is olvastam már más blogokon olyat, amiről tudtam, hogy eredetileg az én mondatom volt, vagy épp leutánozták a történetem, stb.
    Én csak azt tudom javasolni, hogy tegyél minden fotóra vízjelet, webcímet. Ha van egy fotón ilyen, akkor előbb-utóbb eljutnak hozzád az olvasók. Mert tízből legalább 1 embert tutira érdekel az eredeti oldal. Én legalábbis meg szoktam nézni. :)

    VálaszTörlés
  70. Szia!
    Nekem is van blogom már 3 hónapja, én azért kezdtem el, mert nagyon jó időtöltésnek, feszültség levezetésnek tartom. Nem sok smink van a blogomon keresem a nekem megfelelő termékeket. Már tudom, hogy lesz általam vásárolt termékről negatív véleményem, a napokban azt is leírom. Összesen két bejegyzésemhez írtak hozzászólást (a 6ból) ami nagyon jól esett, de tényleg tud fájni ha a napi 100-200 olvasó közül senki nem ismeri el a munkámat. Pedig szívvel lélekkel csinálom. Ritkán szoktam hozzászólni, csak akkor ha tényleg tetzik a bejegyzés, vagy hú ezt megakartam venni, és negatív véleményt írnak róla. Vagy esetleg akkor, hogyha nem értek egyet nekem más a tapasztalatom

    VálaszTörlés
  71. Azta de bonyolult ideírni :) Most találtam rád, Kori blogjáról jöttem :) 100%-ban egyet értek veled, ezt mondom úgy, hogy tőlem nagyon távol áll a beauty világ, nem sminkelem magam, nem követem a trendeket, lakkozni is csak nagyon ritkán szoktam. Viszont sok beauty blogot követek, de szerencsére meg van az a képességem, hogy csak az igényeseket, azokat, akik nem az ingyen termékekre hajtanak, szerintem nem is találkoztam még ilyen blogokkal :D
    A kommenteléshez csak annyit szólok hozzá, hogy nálam is keveset kommentelnek, de ez lehet azért is van, mert nem olyan a tartalom, ezt sosem lehet tudni :)
    Feliratkoztam a blogodra és igyekszem minél többet visszatérni ide és kommentelgetni ;) Szuper a blogod, csak így tovább!

    VálaszTörlés
  72. Én már egy ideje nem nagyon olvasok semmilyen blogot aktívan (nyilván köze van hozzá mindannak, amit leírtál-és akkor már az az 1-2 jó blog is kimaradt amit pedig szerettem), viszont ugyanez a jelenség van youtube-on is, ahol sok magyar lányt követek (nem mondom, hogy "gurut", mert ettől a hideg ráz, főleg ha valaki saját magára mondja), de az utóbbi időben ami ott is megy, gyötrelem. Reklám, reklám, reklám mindenhol...ajándék cuccok, ez meg az a webshop felajánlotta, ez meg az a rendezvény, blablabla. És sokan vannak akik ezen kívül nem is tesznek fel semmit! Akkor meg az ember milyen alapon higgye, hogy nem csak reklámozni akarja az adott dolgot? :D Arról nem is beszélbe, hogy tényleg még a termékek is amiket választanak maguknak mind ugyanazok és egymást utánozzák. De ez már nem lesz jobb...

    VálaszTörlés
  73. A bejegyzéssel kapcsolatban sok mindennel egyetértek, de pár dologgal nem. Szerintem nincs azzal gond, ha valakit felkeres egy cég, és az ő termékeikről ír bejegyzést, ha az valóban az ő és nem a cég véleményét tükrözi. Ahogy Te is írtad, csak mértékkel, ne csak erről szóljon az oldal.
    Sajnos, vannak olyan bloggerek, akik megveszik a legújabb és legdivatosabb ruhákat egy outfit fotózás kedvéért. Arról nem is beszélve, hogy pár héttel később eladják ezeket a ruhákat az olx-en és társain, vagy rosszabb esetben az olvasóiknak próbálják meg elpasszolni, sokszor irreális összegekért.
    Elég régóta olvasok különböző blogokat, de főleg külföldieket. Ennek is megvan az oka, mégpedig az igényesség. Főleg a képeké és az oldalé. Szerintem a két legrosszabb dolog, a rossz minőségű képek (gondolok itt arra, hogy túl sötét, homályos és társai) és az olvashatatlan oldal. Be kell ismerni, az első benyomás rengeteget számít. Írhatsz te bármiről, ha az olvasót nem fogja meg az oldalad, vagy a bejegyzéseknél a képek (legyen az saját kép vagy éppen a polyvorról).
    A végére még annyit, hogy én nem régen kezdtem el bloggolni. És ne gondolom azt, hogy csak azért, mert 'kezdő' vagyok, nem írhatok legalább olyan jól, mint az aki 2-3 éve csinálja. És még annyit, hogy én nem az ingyen termékekért kezdtem el, hanem, mert úgy gondoltam, hogy segíthetek azzal másoknak, ha leírom a véleményem 1-1 termékről.

    http://coralist.wordpress.com/

    VálaszTörlés
  74. Még annyit, hogy egyet kell értenem shine on silver megjegyzésével (akinek mellesleg nagyon szeretem a blogját). Sajnos én is úgy éreztem, hogy nem elég ha a magyar közönség felé, nyitok. Több lábon is meg kell állnom, ezért is írok két nyelven.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szia Kedves Olvasó! :) Nagyon köszönöm előre is, ha megtisztelsz a véleményed-hozzászólásod leírásával. Kérlek, ha a mondandó, negatív tartalmú, azt a többi olvasó érdekében kulturált stílusban fejezd ki. De legyen pozitív vagy negatív kritika, köszönöm, hogy szántál rám néhány percet az idődből! Gyere máskor is! ;)