2015. november 18., szerda

Weekly Inspiration

Semmi sem tart örökké. Habár jelenleg el sem tudom képzelni, hogy valaha abbahagyjam a blogot, de ez változhat. Nem azért mert ráunok, nem azért mert nem lesz miről írnom. Egy üveggömb vagyok, tele összerázott szavakkal. Csak az ember kerülhet olyan helyzetbe, amikor el kell engednie dolgokat. Nem azért, mert nem fontosak többé. Hanem mert vannak dolgok, amik fontosabbak, előrébb valók. 
Életem során sokféle búcsúban volt részem. Ott van az a fajta, amikor a viszontlátás biztosságával váltok el. Mondhatjuk persze, hogy sosem lehetünk száz százalékig biztosak. De ha így gondolkodnánk, hogy akkor soha senkit nem engednénk el magunk mellől, aki fontos. "Szabadságot adunk nekik, hogy visszataláljanak hozzánk." Üres idézet? Nem hiszem. Egy idézet sem üres, ha számunkra jelent valamit. 
Átéltem azt a búcsút, amikor nem tudod, hogy ez az utolsó. Hogy az adott személyt akkor látod utoljára. Nehéz? Hát persze, hogy az. Napokig, hónapokig, évekig, egy egész életen át, visszatérsz az emlékhez. A sok "ha"... Ha tudtam volna, hogy ez az utolsó búcsú, elmondtam volna... Mit is? Mit mondott volna a 12 éves önmagam? 
Néhány hónapja átéltem a végleges búcsút is. Akkor azt hittem ez a legnehezebb. Hogyan köszönsz el attól aki nélkül el sem tudod képzelni az életed? Annyi mindent mondhatnál neki. Csak épp nem tudsz. Utólag persze minden eszedbe jut. Egy órával később, vagy pár napra rá. Aztán ha fájdalom bénító ereje oldódni kezd, rájössz, hogy annyi talán épp elég: "Köszönöm. Szeretlek." 
Tegnap rájöttem, hogy melyik búcsú a legnehezebb. Az amikor úgy váltok el, hogy lehet, hogy ez volt az utolsó alkalom, hogy élve látod a szerettedet. Mit mondanál ilyenkor? Mit mondhatsz, hogy ne azt érezze, te lemondtál róla? De mégis mondj valamit. Tudod, hogy mondanod kell, mert később egész életedben bánnád ha nem tennéd meg. Próbálsz nem sírni. Nem, azt nem szabad. Ne lássa, hogy félsz. Ő sem fél. Istenem, milyen bátor! Olyan gyenge, negyven kiló ha lehet. És mégis milyen erős. Megölel, te próbálsz nem sírni. 
Ott állunk, ketten kézen fogva, mosolygunk. A nővérem keze remeg az enyémben. Nézzük, ahogy becsukódik a lift ajtaja, ami elviszi a nagymamánkat. 
Amikor ez megtörténik zokogni kezdek és ő is zokog. Emberek mennek el mellettünk. Nem értik. Hogy is érthetnék? 
Órák telnek el. Túl sok a "ha". Túl sok a "Talán". Egy ember élete százalékban mért esélyekben. 
Aztán a megkönnyebbülés. És az első mondata, ahogy ott fekszik az intenzíven, millió csővel, vezetékkel, dróttal, amik összekötik az élettel: "Megmondtam az orvosnak, ne vágja le nagyon, hogy könnyebben meg tudjak tanulni járni azzal a műlábbal." 
Ha ezer évig élnék, se tudnék ilyen bátor lenni... 


Isten, sors, karma, univerzum, bárki is felelsz érte. Köszönöm. 


Nagyon whao! 


Mesés. :) 


Egy ilyen darabbal szívesen gazdagítanám a gyűjteményemet. 


Tökéletes. 


Habár nekem még most túl meleg van a forró csokihoz, de tudom, hogy hamarosan jól fog esni egy bögre fahéjas csokicsoda pillecukorral. :P 


Hercegnős. :) 


Tökéletes nude paletta. 


Az egyik kedvenc téli gyümölcsillatom. :) 


Sikkes és dögös egyszerre. 


Hangulat,.. 


Persze leginkább a karácsonyi fényeket várom már. :) 


Ezzel a csomagolással engem meg lehetne venni kilóra. :D


Igazi kis csoda ez a táska. 


Gyönyörű! 


Ebbél most jól esne 1-2 szelet. :P 


Ti készítetek ütemtervet a karácsonyi készülődéshez? 


Imádom! *.* 


Ez a tökéletes rend nagyon simogatja a lelkemet. :D


Ez a kép! :) 


Csini! :) 


Egy ilyen kandallót elfogadnék. :P


Imádom ezt a képet. 


Idén most már tényleg lehetne fehér karácsony! 


Az előbbi csillagos kép kapcsán választottam ezt a sminket. :) 


No meg ezt a manit... 


És persze akkor már egy ruhát is kellett találnom hozzá. :) 


De jó lenne most itt sétálni. :) 


Egy kis cukiság! :) 

Képek: Pinterest/Weheartit, Tumblr

Egy kicsit megkésve ugyan, de mindenkinek kellemes hetet kívánok! :) 

Melyik a kedvenc képetek a válogatásból? :) 

19 megjegyzés:

  1. Istenem, nagyon sajnálom. :( Sok-sok kitartást és erőt kívánok most neked!!! <3

    VálaszTörlés
  2. Végig könnyeztem :( Tudom min mentél át... én is fogtam úgy kezet, hogy mindenki sejtette ez lesz az utolsó, csak én hittem szakadatlanul, hogy nem az. Az volt. :( Megtanulok a bánattal élni vidáman. Hol könnyebb, hol nehezebb, de az élet szép, én pedig Hiszek A Boldogságban. :)
    Nagyidnak erőt, felépülést, és még nagyon boldog hosszú életet!!!! Neked pedig Kitartást!
    Szépek a képek! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnálom, hogy úgy alakult! Mindig a jó emberekkel történnek rossz dolgok. Köszönöm, hogy írtál, nagyon jól estek a kedves szavaid! <3

      Törlés
  3. Drága Anna, kívánok Neked és Családodnak kitartást, és erőt! Vigyázzatok egymásra ❤

    VálaszTörlés
  4. <3 sok erőt és kitartást kívánok mind Nagymamádnak, mind nektek!

    VálaszTörlés
  5. Kitartást és sok erőt a nagymamádnak! <3

    VálaszTörlés
  6. :( Sok erőt kívánok Nektek és a Nagymamádnak is. <3

    VálaszTörlés
  7. Kitartást és sok -sok eröt kívánok! :-)

    VálaszTörlés
  8. Megértelek. Sírtam. Kitartást. <3

    VálaszTörlés
  9. Sajnos én is átéltem már ezt a helyzetet, nagyon megható írás volt ez, nagyon szeretem az ilyen szívhez szóló írásaidat (bár inkább sose lenne aktuális leírni), kitartást!

    VálaszTörlés

Szia Kedves Olvasó! :) Nagyon köszönöm előre is, ha megtisztelsz a véleményed-hozzászólásod leírásával. Kérlek, ha a mondandó, negatív tartalmú, azt a többi olvasó érdekében kulturált stílusban fejezd ki. De legyen pozitív vagy negatív kritika, köszönöm, hogy szántál rám néhány percet az idődből! Gyere máskor is! ;)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...